Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Koszideri időszak

Kő- és csonteszközök A csoporthoz tartozó temetők szórványos leletei között ilyen jellegű tárgyak nem ismertek. A siklósi telep az egyetlen hiteles környezet, ahonnan a szerszámok és eszközök e csoportjának néhány darabja előkerült. Néhány kőbalta töredék, csoníár és simító került elő ezideig, így e leletcsoport áttekintése ma még nem megoldható. * * * Történeti összefoglaló A Szeremle csoport kialakulása szorosan összefügg a dunántúli mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportjának történetével. A Reinecke B. B 1 periódus első felében több kisebb belső mozgás átrendezte a NyKárpát-medence kulturális képét. Az események első lépéseként, a Magyarádi kultúra lakosságának egy része benyomult az Észak-Dunántúlra és az ott lakó mészbetétes kerámiás csoportokat kiszorítva menekülésre kényszerítette. A menekülő lakosság a Sió-Sárvíz mentén, - érintve a vatyai kultúra szállásterületét, - kialakítója lett az önálló Szeremle csoportnak. Minden bizonnyal állattartó-földműves életmódú, rövidebb életű telepeken lakó népesség, szorosabb kapcsolatban a vatyai kultúra rákospalotai fázisának lakosságával együtt, egészen a Halomsiros kultúra benyomulásáig megőrizte önállóságát. Életének vége a törzsterületen, a Reinecke B. B 2 periódus kezdetén záródhatott. A szeremlei lakosság egy része ekkor, még tovább vándorolt DK-felé, és az Alduna vidékén, már erősen Halomsiros hatások alatt, új őslakos környezetben (Vattina), kialakította a Dubovac-Cirna csoportot.