Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)
a Tettye-forrás melletti kőbányában viszont olyan hasadékra bukkant, amelyet pannon homok töltött ki. Ebből azt következtette, hogy ez az üreg pannon tenger előnyomulásakor töltődött ki homokkal. A két említett szerző kutatásai alapján tehát úgy tűnik, hogy igazolt a Mecsekben egy miocén (helvét előtti) és egy pannon karsztosodási folyamat. Úgy véljük, a legutóbbi idők morfológiai kutatásai, más szerzők vizsgálati eredményei és az általános felszínfejlődési ismeretek alapján ezt a tételt kissé módosítanunk kell. A hegységben végzett tönk-morfológiai kutatásaink eredményeként úgy látjuk, hogy a már régen ismert felső lépcső a mediterrán időszakon belül a helvét emeletben vésődött ki legfőképpen abráziós folyamatokkal. A Nyugati-Mecsek ma csupaszon álló mészkőfelszínét akkor nyilvánvalóan befedte a miocén tengeri és partközeli üledék. Ezt megelőzően azonban a felszín magas fekvésű lehetett és rajta minden bizonnyal tetemes karsztosodás ment végbe. Nem erőltetett a következtetés, ha azt állítjuk, hogy ezt a felső (és nem miocén) karsztot a helvét transzgresszió kapcsán bekövetkező abráziós kivésés legyalulta, eltüntette. A helvét—torton transzgresszió utáni kiemelkedéskor a főleg abrázióval kivésett felszín — amelyre azonban az utolsó időszakban miocén rétegek is rakódtak — pusztulni kezdett. Az anyaglehordás a peremek felé történt és ekkor valószínűleg előállt a helyzet, amikor — többek között — a mai Abaliget—Orfű alacsonyabb térségében a szálban álló miocén (helvét—torton) rétegekre másodlagos településben további miocén rétegek halmozódtak fel. Igen valószínű tehát, hogy a szarmata időben a mészkövet fedő miocén rétegek miatt karsztosodás nem tudott végbemenni. Említett szerzők megállapításaikat arra alapozzák, hogy a karsztos üregek miocén rétegekkel vannak kitöltve. Úgy gondoljuk, ez a látszólag kétségtelen bizonyíték mégsem az, mert számolnunk kell a miocén rétegek lerakódását követő idők denudációs folyamataival is, amikor elképzelhető, hogy egy karsztos mészkőfelszínre más területekről lepusztult miocén rétegek kerülnek és ezek töltik ki a miocénnél lényegesen fiatalabb karsztüregeket. Erre a lehetőségre azért is számítunk kell, mert tény, hogy Vadász E. (1935) az Abaligeti-barlang homok hordalékában mediterrán üledékből származó cápafogat talált. E lelet alapján ma természetesen senki sem állítja, hogy az Abaligeti-barlang miocénkori. Az Abaligeti- és az Orfűi-karszt recens barlangjainak üledéke (Orfűi-Vízfő, Büdöskút-forrásbarlangja) ma is tartalmaz raeti permi homokkőből származó hordalékot (Rónaki L. 1960). Ha feltételezzük, hogy ez az üledék idővel kitölti a járatokat, nyilván nem juthatunk a permi, illetve felsőtriász ősi karsztosodás gondolatára. Foglalkoznunk kell a Tettye melletti kőbánya pannon homokkal kitöltött karsztos üregének kérdésével is. A geológiai kutatások megállapították, hogy abban a térségben szarmata mészkő, alsó- és felső-pannon homok található. Ez utóbbi transzgresszív településben. A rétegfolytonosság tehát bizonyított tény, bár az alsó- és felső-pannon határán igen erős szerkezeti mozgás diszkordáns települést alakított ki, felső-pannon transzgresszióval. Csupán a geológiai adatokból következik, hogy sem a pannonban, sem a szarmatában a Tettye mai térségében nem volt karsztosodó felszín. Függetlenül" a pannon-homokos kitöltéstől, a kérdéses üregnek fiatalabbnak kell lenni a panonnál. Igaz, nem sokkal, mert a homok rendkívül gyorsan pusztul és az üregnek akkor kellett képződnie, amikor a pannon utáni kiemelkedéskor még volt a lejtőkön pusztuló pannon homok.
