Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)
A természetben ma is feltűnően kirajzolódnak. Pécs város területéről pedig rétegtani és morfológiai bizonyítékaink vannak arra, hogy az óholocénban kisebb-nagyobb törmelékkúpok keletkeztek a kisebb, a hosszú D-i lejtőn ,,függő" eróziós-szerkezeti völgyek aljában. Ezek ma már eltemetődtek és a város rájuk települt. Formatípusok Szerkezetileg preformált völgyek Ezek egyik típusa a harántvölgy. A legjelentősebb harántvölgyek a hegységet EENy—DDK-i irányban metsző törésrendszer mentén találhatók. További közös jellemzőjük, hogy a hegységet teljes egészében nem réselik át. Ebből kialakulásuk korára vonhatunk le következtetéseket. A völgyek nyilvánvalóan a legfiatalabb geológiai időben újjáéledt szerkezeti vonalakon alakultak ki és így még nem volt meg a kellő idő a hegység átréselésére (Magyarürögi-, Pécsszabolcsi-, Zengővárkonyivíz). A Mecseknek egyetlen hosszanti völgye van, az Öreg-patak völgye, amely a kisújbányai periszinklinális szerkezeti medencéből kivezető törésen alakult ki. A harmadik változat az ún. keverék típus, amely a hosszanti és harántvölgyek kombinálódása. Ide tartozik a Bükkösdi-patak, valamint a Magyaregregyi-, illetve a Völgységi-patak völgye. Szerkezeti rögök A Nyugati-Mecsek szerkezeti egységeinek térbeli elrendeződésében felismerhető két törvényszerűség. Az egyik a Jakab-hegy—Misina— Tubes rög körüli sugaras elrendeződés. Ennek eredményeként a Jakab-hegy Ny-i szomszédságában még Ny—K-i csapásúak a rögök, majd lassan északiassá válnak. A másik törvényszerűség a rögöknek előbb D-i, majd DK-i kibillentsége. A Középső-Mecsek egységesen kiemelt platójának DK-i pereme kicsiny és alacsonyabb, D-re billent rögökre darabolódik. A Keleti-Mecsek általános tektonikus képe a Ny-i hegységrészre emlékeztet. Itt is a szerkezeti-morfológiai központ körül jól kivehető a sugarasan szerteágazó törésvonal rendszer. Nyugat felé hiányzik ez a rendszer, mert a középső-mecseki süllyedek szerkezeti vonalai miatt nem tudott kialakulni. Medencék (süllyedékek) A hegység területe nem nagy, és mint korábban említettük, lényegében három részre darabolódó hatalmas sasbércként értékelhető. Vadász E. (1935) geológiai felvételezésekor kimutatott egy szerkezeti medencét Kisújbánya térségében. Ez azonban csak geológiai formáció, morfológiai megjelenése nincs. A Bonyhádi-félmedence már nem a hegység tartozéka. Árkos süllyedek már kimutatható. Ezek között legnagyobb a már említett KözépsőMecsek területe, amely egy mélyszerkezeti egység sajátos mai domborzati megnyilvánulásaként értelmezhető.
