Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

lyített kutak átlagos hozama szerint az ebből a térségből nyert átlagos hozam 649 l/p, az összhozam pedig 6490 l/p (Urbancsek J. 1963, 1967). Ennek a kicsiny mikrokörnyezetnek jelentős erőforrása az építőanyagipar számára kitűnően hasznosítható agyag, illetve vályog. Integrált természet- és társadalomtudományi vizsgálatokkal meg lehet állapítani, hogy a mikrokörnyezet középső térségében (Tékes, Kisvaszar, Liget, Varga által körülzárt területen) agyagréteg fekszik, amely a Kisvaszari-völgyben erősen suvad, a Vargái-vízfolyásban pedig a völgyek lépcsőzetes esését alakítja ki. A mikrokörnyezetben a legjelentősebb vetésszerkezeti átalakítások a Felsőegerszeg, Tarrós, Tékes községek határában látszanak kívánatosnak. Ez a felszín rendkívül felszabdalt, meredek lejtésű, völgyhálózata következtében szélsőséges helyi klímájú. Legmegfelelőbb területhasznosítási mód az erdőgazdaság, illetve a visszaerdősítés lenne. I /X. 1. 22. 2. Északi-Völgység A 338 km

2 terület tulajdonképpen K—Ny-i irányú törések mentén gyengén kiemelt és D-re billent rögök csoportja, 200—220 m tszf magassággal jellemezhető. Ennek a területnek geológiai — litológiai adottságai — dombságí környezeti viszonyok között — meglehetősen kedvezőnek mondhatók. A gyenge újpleisztocén emelkedés miatt ma még nagy területen találhatók vastag lösszel fedett platók. Ezeken a talajerózió viszonylag gyenge, a felszín egységes, és ezért ideális lehetőségei vannak a színes vetésszerkezetű nagyüzemi mezőgazdálkodásnak. A platók enyhe déli lejtés uek, és ezért helyi klímájuk is kedvező a melegkedvelő kultúrák számára. A közöttük levő völgyek sekély bevágódásúak, a hozzájuk tartozó kitettségek É—D-i irányúak. Helyi klimatikus különbség van ugyan közöttük, amit főleg a napfénytartam-csökkenés hiánya okoz. A viszonylag hosszú K—Ny-i irányú völgyekben, illetve vízgyűjtőjükben a domborzati adottságok miatt jelentősek a gyenge vízadó képességű, gyengén lejtő (max. 5%) területek. A felszíni víz jelentős része legfőképpen a befogadókhoz tartozó rövid, de viszonylag meredek lejtőkről gyűlik össze. A kicsiny felszíni vízkészlet miatt víztározás inkább csak e völgyek torkolati szakaszán lehetséges. IX. 1. 22. 3. Sásd i-ár ok ' A Baranya-csatorna Dombóvár—Oroszló közötti 17 km hosszú és átlagban 1 km szélességű szerkezeti árkot is ide soroljuk, mint mikro-környezetet. A rendkívül egyszerű domborzat és az ehhez tartozó sajátos hidrológiai adottságok a felszínt elsősorban a nagyüzemi rét-legelő gazdálkodás kialakítására determinálják. Ebben a térségben a Baranya-csatorna nagy kiterjedésű vízgyűjtője miatt a védőgátak ellenére gyakori az árvíz, illetve belvíz-veszély. Ennek következtében ezen a területen szántóföldi termelést nem ajánlatos meghonosítani. Újabb jelentős természeti erőforrás a felszínalatti vízkészlet. A geológiai adottságok tükrében megállapítható, hogy a völgy D-i — Mecsek-hegységhez közeli — részén, Oroszló és Sásd között