Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

redek és hosszú lejtőjű völgyekkel és zárt erdőségekkel jellemezhető területeken településhálózat ritkulás van. Az említett két tényező (domborzat és erdő) közül döntőbb, illetve elsődlegesebb a domborzat. Ez váltja ki az erdősültséget, mint egyetlen optimális területhasznosítási módot (erdőgazdálkodás). Végeredményben tehát a területileg megnövekedett kedvezőtlen domborzati (és hidrológiai) adottságok miatt több helyen nagyobb a településhálózati ritkulás, mint a Mecsekben. A mezo-természeti környezeti adottságaiból következő optimális gazdasági tevékenység irányai a következőkben összegezhetők: — Megfontolandó a korábban említett üveghomok-készlet pontosabb meghatározása és a terület ilyen irányú geológiai kutatása. Társadalmi igény és egyéb közgazdasági problémák figyelembe vételével ugyanis feltehetően elegendő készlet van ipari tevékenység biztosítására is. — A meredek lejtők magasabb tartományai kedvezőtlen természeti folyamatai hatásának kivédése miatt okvetlenül szükségszerű ezeket rét-legelővé alakítani. — A kedvezőtlen domborzati adottságok miatt a mainál több területen látszik szükségesnek a visszaerdősítés, és ezáltal az optimálisan művelhető erdő és vadgazdálkodás fokozottabb térhódítása. — A természeti környezeti jellemzők a Zselic több területén az állattenyésztés fokozottabb előtérbe hozását indokolják. A meredek (csuszamlásos) lejtőkön a szántóföldi takarmánynövények (évelő pillangósok) viszonylag jól érzik magukat. A délies kitettségű lejtőlábi felszínekre lehetne korlátozni a kukorica területeit. — Néhány területrész természeti adottságai a gyümölcstermesztésre is optimálisak. Ezek eddiginél fokozottabb figyelembe vétele a már működő Szigetvári Konzervgyár anyagellátása, illetve termék-szerkezetének bővítése szempontjából is szükséges. — Vannak vízgazdálkodási lehetőségek is a Zselicben. A viszonylag kismértékű illetve mozaikszerű erdő-fedettség miatt a kérdést óvatosan kell kezein'. Az élénk, de, erdő nélküli domborzat felszíni vízkészlete megfelelő ugyan, de a nagy hordaléktermelés a tavak üzemidejét rövidíti a nemkívánt, illetve a nem rentábilis alá. így e tekintetben csak a túlnyomó részt erdővel fedett vízgyűjtők jöhetnek számításba. Ezeknek viszont hangsúlyozandó kitűnő vízminősége, amely mentes a szántóföldeken használt vegyszerektől. IX. 1. 21. 1. Északi- és Középső-Zselic A mezo-környezet legnagyobb területű mikro-egysége. Határai csupán E, Ny és K-i irányban húzhatók meg viszonylag pontosan. D-i irányban általában a Zselicen végigfutó vízválasztó térségében jelölhetjük ki a határt. Megkülönböztető jegyei között elsőként említjük a viszonylag erős kiemeitséget. Altalános magassága 25C—300 m-ben rögzíthető. Itt a legjelentősebb a lejtőkön felszínre bukkanó pannon agyag gazdasági hatása. Erre a térségre jellemzők a legnagyobb mértékben a káros tényezőként vázolt csuszamlások és talajerózió. (Lehman A. 1973). Ebben a térségben a legmeredekebbek a lejtők. Általában 25—30% között van túlnyomó részük. Újabb jellemző a nagy völgysűrűség, és a völgyek E-i lefutása. Ennek következtében a mikrokörnyezetre túlnyomórészt a K-i és Ny-i kitettségek a jellemzők. Miután azonban elsősorban a domborzati okok miatt a térség a Zselic legerdősültebb