Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IV. VÍZFÖLDRAJZ (Lovász György)

első pozitív anomáliájú terület Komló és Sásd térségében tajzolódik ki, ahol 400 l/p-et meghaladó hozamokkal jellemezhető a terület. Egy újabb anomália Pécs térségében kezdődik, s végig húzódik a Nyugati-Mecsek D-i előterében, folytatódik a Zselic D-i lejtőin. Szigetvár térségében, úgy tűnik, hogy E-felé fordul keskeny zónában. Itt általában 200 l/p-nél nagyobb vízhozamok alakulnak ki, de amint az ábrából látható, a Pécsi-medencében és ettől Ny-ra, valamint Szigetvár térségében 400 l/p-nél nagyobb hozamok is összefüggő területen fordulnak elő. Egy újabb, kiemelkedően pozitív anomália (400 l/p és annál nagyobb) rajzolódik ki a Geresdi-tönk DK-i lejtővidékén. Ezt követi a nagyjából a Duna ártérrel azonosítható terület, ahol szintén 400 Ijp-nél nagyobb a kutak közepes vízhozama. A megye D-i peremén két egymástól elkülönülő kis területen mutatható ki anomália. Az egyik a Villányi-hegység É-i előtere, a másik pedig a Dráva-ártéren Drávafok, Sellye térsége. A negatív anomáliák között meg keli említenünk a Nyugati-Mecsek és a Keleti-Zselic térségét, valamint a Geresdi-tönk és a Görcsönyi-hát összefüggő egységét, valamint az Almás-patak hordalékkúpjának D-i részét. Ezeken az említett területrészeken a kutak átlagos hozama nem éri el a 100 l/p-et. A pozitív és negatív anomáliák értelmezésekor feltűnő hasonlóság mutatható ki az immár két változatban is ismert délkelet-dunántúli alaphegység térképpel (Barabás A.—Baranyai I.—Jámbor A. 1964). Geológiai és geofizikai kutatások mélyszerkezeti rendszert mutat­nak ki a Mecsek-hegység É-i peremén. Erről különben már Vadász E. (1960) is megem­lékezik. A Sásd—Komló térségében kimutatható pozitív anomália ezzel függ össze. Hasonló viszonyokkal hozható kapcsolatba a Sásd—Dombóvár között É—D-i irányban nyúló 200 l/p és annál nagyobb vízhozamú terület is. A Mecsek-hegység D-i előterében régóta ismert a nagyszerkezeti vonal. Erre fekszik egy 200, illetve 400 l/p-nél nagyobb hozamú zóna Pécs és Szigetvár között. Értelmezhető a vízhozamtérképnek Szigetvár­tól É-ra elterülő 200 l/p-nél nagyobb hozamú, keskeny zónája is. Ez szinte teljesen egye­zik a geológiai-geofizikai vizsgálatok által kimutatott alaphegység-árokkal. Tulajdon­képpen ennek az ároknak morfológiai vetülete az Almás-patak és a Surján-patak völgy­rendszere. A pozitív anomáliák sorában tovább haladva értelmezhető a Geresdi-tönk DK-i lejtővidékének pozitív anomáliája is. Ebben a térségben a geológiai, geofizikai kutatások mezozoikus karbonátos kőzeteket ismernek. Az anomália ezek területére esik. A Villányi-hegység D-i előterében kimutatható 400 l/p-nél nagyobb hozamú tér­ség szintén nagyszerkezeti rendszer területén fekszik. A pozitív anomália és a szerkezet közötti szoros kapcsolat vázolása során kézenfekvő arra gondolni, hogy a nagyszerkezeti rendszerekben kirajzolódó nagy hozamok kapcsolat­ban vannak a rendszerekben történő mélységi vízfeláramlással. A mélységi vizek után­pótlódásának tehát nagyszerkezeti kapcsolatai vannak. Ennek feltételezésére annál is inkább jogosultak vagyunk, mert a nyugalmi vízszint térképe (38. ábra) mindazokon a te­rületeken, ahol a pozitív anomália nagyszerkezeti rendszereken fekszik, pozitív vízszintet jelöl. Nyilvánvaló tehát, hogy ezeken a területeken a víz hidrostatikai nyomás alatt van, mert alulról jelentős a feláramlás. Más a kapcsolat a szerkezet és a vízhozam között a Geresdi-tönk DK-i elővidékén. Itt a karbonátos mezozoikumot fedő fiatalabb képződmények vizüket feltehetően az említett képződményekből kapják, és ezáltal rajzolódik ki a nagy-vízhozamú térség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom