Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IV. VÍZFÖLDRAJZ (Lovász György)

38. ábra: A mélységi vizek pozitív nyugalmi vízszintjének előfordulása Baranyában A vizek itt is nyomás alatt vannak, mert a kutak átlagos nyugalmi vízszintje gyengén pozitív. A Duna és a Dráva árterén kirajzolódó jelentős pozitív anomália már nem a nagyszer­kezettel, hanem a fejlődéstörténettel van kapcsolatban. Itt ugyanis a jelentős mennyi­ségű víznyerés a folyók árterületéből történik. A negatív anomáliák geológiai kapcsolatai már kevésbé magyarázhatók ilyen egyér­telműen. A nyugati-Mecsek és a Keleti-Zselic összefüggő területén kialakult negatív anomália szoros kapcsolatot mutat a felszínen lévő vízszegény permi homokkővel, illetve a Zselic K-i térségében magasra kiemelt, pannonnal vékonyan fedett alaphegy­séggel. Ebben a térségben tehát rossz vízbefogadó képességű geológiai horszt, illetve boltozat van, amely sem kőzettanilag, sem morfológiailag nem kedvez nagy vízkészlet kialakulásának. Hasonló geológiai szerkezetre vezethető vissza az az összefüggő víz­szegény terület, amely a Geresdi-tönköt és a Görcsönyi-hátat foglalja magában. Az ópaleozoikum is magas fekvésű és különlegesebb víztározásra, illetve víz utánpótlódás­ra ezen a háton nincs lehetőség. Pillanatnyilag nern értelmezhető az Almás-patak hor­dalékkúpjának D-i részén kialakult vízszegény terület. Itt még szükség lesz a kutak további paramétereinek feltárására, amelyek feltehetően segítséget adnak elfogadható kapcsolat kimutatására. Termó/Wzekben a megye az ország egyik leggazdagabb területe. Az 1970-es évvel zá­ruló hévízkataszter adatai szerint Baranyában összesen 40 db, hévízet feltáró fúrás van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom