Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

I. A TERMÉSZETVILÁG MEGISMERÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

Mint ahogy a címben jelezzük, az alábbiakban nem kívánunk teljességre törekvő kutatás-, illetve megismeréstörténetet adni. Az olvasót csupán tájékoztatni kívánjuk egy-egy tudományág általunk jelentősebbnek ítélt kutatási eredményéről a megye területével kapcsolatosan. A régmúlt vizsgálati eredményeinek részletezése azért vázlatos, mert nem tartottuk célunknak elmélyült megismeréstörténetet írni. A közelmúlt kutatásait a sokirányúság miatt igyekeztünk tematikusán csoportosítani, és ezekből a jelentősebb munkákat megemlíteni. Egy-egy diszciplína kutatástörténeti vázlata nem azonos terjedelmű. A tudományos érdeklődés ugyanis nem éledt fel azonos időben, és nem volt azonos intenzitású sem. I. 1. A GEOLÓGIAI-GEOMORFOLÓGIAI MEGISMERÉSTÖRTÉNET Baranya földjének változatos földtani viszonyai, a területén található sokféle építőanyag és nem utolsó sorban a Mecsek vízmosásaiban felszínre bukkanó kőszén, már korán felkeltette a természetkutatók és a geológusok figyelmét. Az első, valóban szakszerű megfigyelések a kiváló botanikus, Kitaibel P. (1803) nevéhez fűződnek. Kétszer, 1799-ben és 1808-ban járt megyénkben. Bár útjának célja a növénygyűjtés volt, naplójában leírta a pécsbányatelepi, a vasasi és mázai kőszénelőfordulásokat, a bükkösdi, beremendi és a dárdai mészkőbányát is (Gombocz E.— Horvát A. 0. 1938—39). Zipser K. A. (1817) lexikális jellegű, de tudományos színvonalú munkájával közel egyidőben, 1822-ben jelent meg Párizsban a nagyhírű francia geológus Beudant E.S. ,

.Voyage minéralogique en Hongrie, pendant l'année 1818" című, a magyar föld földtani megismerése szempontjából korszakos jelentőségű útleírása, melyben helyszíni megfigyelései alapján írja le a Mecsek és távolabbi környékének földtani viszonyait. Megfigyelte Magyarszéknél és Pécsett az anizuszi mészkő középső és felső tagozatát, melyet azonban a permi homokkőnél idősebbnek vélt. Leírta Pécsvárad környékén a szarmata mészkövet és a kövületes pannóniai homokkövet. Ismertette a kőszéntelepes összlet felépítését Vasason, kiemelte jellegzetességét, a sok, változó vastagságú telepet. Munkájához csatolt egymilliós méretarányú, az egész országot ábrázoló földtani térképe az első, amelyen Baranya is szerepelt.