Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

mm). Ebben az időszakban az évi csapadékmennyiség 10,5—11%-a lehull, ez Siklós, Harkány környékén az évi összegnek még a 12%-át is eléri. A tavasz végi, nyár eleji fő maximumhoz tartozik még a csapadékos május, amelynek értékei alapján a Duna mentén még június után ez a legcsapadékosabb hónap (június hónap Mohácson 67 mm, Bátán 66 mm; május hónap Mohácson 63 mm, Bátán 62 mm), a Drávamentisíkság egyes részein azonban sorrendben a május már október után következik (Villány: május 70 mm, október 72 mm; Sellye: május 74 mm, október 74 mm, Barcs: május 77 mm, október 82 mm). Azonban még mindkét sík vidéken május hónapra esik az évi csapadékösszegnek kb. 10%-a. Mint a néhány összehasonlító adatból már kitűnt, a Dráva mentén az őszi hónapokban október folyamán kifejezett másod-maximum jelentkezik 70—80 mm-es átlagokkal, amely a Drávamenti-síkságnak különösen a Ny-i részén (Barcs, Kétújfalu) meghaladja a tavasz végi, nyár eleji fő maximum értékeit is. Ez a körülmény a mediterrán hatás legfontosabb jellemzője. Bizonyítéka annak, hogy ez a befolyás itt igen erőteljesen érvényesül, amely a csapadék évi járásának területünkön szubmediterrán jelleget ad. Ez megmutatkozik az október és november csapadékösszegeinek relatív gyakoriságában is, ahol a nagyobb havi összegek magasabb valószínűséggel következnek be (XX/. táblázat). A kettős minimum közül a főminimum januárban vagy februárban alakul ki. Az említett téli hónapokban átlagosan az évi csapadékösszegnek 5—6%-a hull le, mintegy 32—45 mm-nyi mennyiséggel. A Drávamenti-síkság Ny-i területének csapadékosabb volta még a minimumok idején is kitűnik. A főminimum idején, pl. mind az összegek átlagos számértékeit tekintve (XX. táblázat), mind a gyakorisági értékek alapján a síkság nyugati részét tekinthetjük a legcsapadékosabbnak. Az átlag t örül van, illetve az alá esik 70 év csapadékösszegének kb. 50%-a (Kétújfalu — XX/. táblázat). Villány 70 éves sorozatában (XXII. táblázat) már a leggyakoribb januári érték a 21—30 mm-es havi átlag 24%-os gyakorisággal, azt követi a 41—50 mm-es havi átlagérték 18%-os gyakorisággal. A szélső értékek 1—110 mm között változnak, 51 mm fölötti átlagérték azonban alig 30%-os relatív gyakorisággal fordul elő. Ugyanakkor a 40 mm alatti átlagérték valószínűsége 53%. Harkány 70 éves januári átlagsorozatában a 31—40 mm közötti érték a leggyakoribb 23%-os valószínűséggel, a második leggyakoribb érték 41—50 mm közé esik 18%-os valószínűséggel. Mint láttuk, Kétújfalu 70 éves januári sorozatában a leggyakoribb havi átlag 31—40 mm (18%-os valószínűség mellett), 10 mm-rel magasabb Villány leggyakoribb havi csapadékátlagánál, és bár a második leggyakoribb érték itt 21—30 mm közé esik, az 51 mm-en felüli január havi átlagértékek valószínűsége 35%-os, a villányi 28,5%-os valószínűségű. Az ún. másodlagos minimum a vizsgált területen nem fejlődik ki úgy, mint a fő maximum. Az alacsonyabb átlagértékek mellett azonban a másodminimum idején is előfordulnak csapadékos időszakok is. Magas értékekkel azonban ritkábban fordulnak elő. 70 év alapján augusztus hónapban Villányban 4%-os valószínűséggel haladja meg a havi csapadékérték a 141 mm-t, de a 110 mm-t is csupán 11%-os valószínűséggel. Kétújfalu és Harkány ugyancsak hasonló tendenciát mutat. A csapadék eloszlását azon hónapok kivételével, amelyekben a minimális és maximális értékek kialakulnak, az átlagok tükrében egyenletesnek mondhatjuk. Ez az érték a fő minimum előtt és után (tehát decemberben és márciusban) 40—55 mm közötti átlagot mutat, az év