Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

összes többi hónapjában 55—70 mm/hónap átlagos nagyságot jelent. Természetesen jelentkeznek szélsőségesen száraz és szélsőségesen csapadékos esztendők is. Mint ismert, a mediterrán csapadékjárásra a nyári minimum és a téli maximum a jellemző. A kontinentális éghajlat (ahova Magyarország is tartozik) csapadékjárására ezzel szemben az jellemző, hogy a tél a legszárazabb és a nyáron hull a legtöbb csapadék. A szubmediterrán zónában a minimum nyáron és télen, a maximum ősszel és tavasszal mutatkozik. Miután a nyári maximum sem a Drávamenti-síkságon, sem a Mohácsi-síkságon közel sem olyan határozott mint hazánk más vidékein, az egész évi menetet figyelembe véve, abban felismerhetjük a szubmediterrán tendenciát. A csapadék éves eloszlása a Pécsi-síkságon is sok hasonlóságot mutat a Drávamentiés a Mohácsi-síksággal. A téli fő minimum itt is 35—40 mm-es átlagértékekkel jelentkezik januárban vagy februárban, az ún. másod-minimum augusztus—szeptember hónapok folyamán lép fel. A téli minimum idején január—februárban havonta az évi csapadékösszegnek átlagban 5,2—5,7%-a hull le. Az évi összeghez viszonyítva az alacsony értékek ellenére télen jelentős hótakaró halmozódhat fel. így a tél és a kora tavasszal létrejövő árvizek jelentős pusztítást idézhetnek elő eróziós tevékenységükkel, illetve a belvizek kialakulásával, fontos mezőgazdasági területek elárasztásával. Márciusban a havi csapadékértékek még viszonylag mindig alacsonyabbak, átlag 40—45 mm, ami az évi összegnek mintegy 6—6,5%-a, így ez kedvez az olvadékvizek lefutásának. A nyárvégi másod-minimum e területen is jelentkezik, bár értékei nem rajzolódnak ki markánsan, erősen beleolvadnak az átlagos havi értékekbe, így a Pécsi-síkság területén pl. az augusztus—szeptemberi értékek alig különböznek az áprilisi csapadék értékektől. Számszerű értékei 50—60 mm közé esnek, ami az évi összeg 8,2—8,6%-át teszi ki. A májusi és júniusi 64—67 mm-es havi átlag (kivételt képez Szentlőrinc környéke 74 mm májusi és 83 mm júniusi átlagos havi csapadékértékekkel) az évi összeg 10—11,7%-át jelenti. A tavasz végi, nyár eleji fő maximum mellett a csapadék menynyiségében ugyancsak októberben jelentkezik a másod-maximum 65—70 mm-es havi átlagértékkel, amely az évi összegnek mintegy 10,0—10,2%-át teszi ki. A többi hónapban az átlagok arányosan oszlanak meg a maximum és minimum értékek között. A Mecsek—Villányi-hg. közötti dombvidék csapadékának évi eloszlásában már jelentős eltérés mutatkozik a korábban tárgyalt vidékekhez képest a Dráva—Duna menti és a Pécsi-síksághoz viszonyítva. Az év során etűnik a nyár végi másod-minimum és a téli minimum is kifejezetten januári minimum lesz, míg az előzőekben tárgyalt tájakon ez január és február között meglehetősen elmosódott. Január hónapban 34—35 mm-es értékekkel az évi csapadékösszegnek 5,4—5,5%-a esik le. Az átlagérték egyben a január hónapban egyik leggyakrabban előforduló csapadékérték is, amelynek 20%-os az előfordulási valószínűsége. Igen magas a 30 mm alatti havi csapadékérték előfordulási lehetősége (közel 40%). A téli hónapokban (december—január—február) általában kevés a csapadék (együttesen is csupán az évi öszszegnek 18—18,4%-a), melynek egy része hó formájában hullik. A márciusi 41—45 mm-es havi csapadékátlagot egy csapadékosabb április és május követ 60—65 mm-es havi értékkel, amelyek mintegy jelzik az e területen is fellépő júniusi csapadékmaximumot, melynek értékei a Mecsek—Villányi-hg. közötti dombvidéken átlag 65—70 mm között változnak. Ez az évi csapadékösszegnek 10 TERMÉSZETI FÖLDRAJZ 145