Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

A minimális évi csapadékösszeg a következőképpen alakul: a Dráva menti síkság K-i részén és a Mohácsi-síkságon 400—450 mm, a Drávamenti-síkság Ny-i területén 450—500 mm. Az utóbbi térségben a maximális évi csapadékösszeg 1000—1100 mm között, a Drávamenti-síkság K-i részén és a Mohácsi-síkságon pedig 900—1000 mm között változhat. A 75%-os valószínűségű csapadékösszeg Siklóstól D-felé a Dráváig, K-felé a Dunáig 550—600 mm között változik, Siklós—Harkánytól Ny-ra 600—650 mm között változik. A csapadék-megoszlás klimatikus jellemzőjeként az alábbiak állapíthatók meg: A Pécsi-síkság csapadékeloszlása mind az évi, mind a havonkénti átlagértékek alapján (XX. táblázat) nagy hasonlóságot mutat a Délbaranyai-dombsággal. A térség K-i része szárazabb: Mecsekalja 650 mm, Pécs-Egyetem 662 mm, Pécs-Tortyogó 624 mm. A terület Ny-i része a Drávamenti-síksághoz hasonlóan csapadékosabb, Szentlőrincnél az 50 éves átlag már 709 mm. Szentlőrinctől D-re ismét csökken az évi átlag (Királyegyháza 650 mm). A csapadék havi összegei, az évi összeggel együtt, azonban évenként jelentősen eltérnek az 50 éves átlag értékeitől. A terület K-i részén, azaz Pécs környékén az évi minimális csapadékösszeg 400—450 mm között változik, a síkság Ny-i részén pedig 450—500 mm között. Ezek az alacsony értékek mintegy 30—50%-os gyakorisággal jelentkezhetnek. A maximális évi csapadékösszeg 950 mm körül van. A Pécsi-síkság területén a 75%-os valószínűségű csapadékösszeg 550—600 mm. A 25%-os valószínűségű évi csapadékösszeg pedig 700 mm. A Mecsek—Villányi-hegység közötti dombvidék szintén Baranya megye kevésbé csapadékos területéhez tartozik. Az évi csapadékátlagok e területen 600—650 mm között változnak. Berkesden 641 mm, Bolyban 629 mm, Németiben 648 mm. A minimális évi csapadékösszeg a terület K-i részén 400—450 mm, Ny-i térségében pedig 450—500 mm. Az évi maximális csapadékösszeg 900—1000 mm között változik. A 75%-os valószínűségű csapadékösszeg 550—600 mm között változik, míg a 25%-os valószínűségű csapadékösszeg 650—700 mm közötti. A Zselic vidéke hazai viszonylatban már a csapadékosabb tájak közé tartozik. Területét a 700—750 mm-es izohiéta határolja. Kivételt képez a Zselic legmagasabb része, a viszonylag nem túl magas (357 m), de a környezetéből minden oldalról kiemelkedő Hollófészek környéke, ahol 750 mm fölé emelkedik a csapadék. (A Ny-i óceánikus hatás mellett mediterrán befolyás érvényesül.) Ugyancsak kivételt képez a Kapos-völgy és a Zselic ÉK-i részén beöblösödő 650—700 mm csapadékú terület D-i határát jelző 700 mm-es izohiéta: Felsőmindszent 664 mm, Margit-major 663 mm, sőt ezen belül Baté központtal egy háromszög alakú területen az évi csapadékmennyiség még a 650 mm-t sem éri el. Ezeknek a kisebb területű csapadékszegény foltoknak a jelentkezése e területek medence jellegéből adódhat. A Zselic területén az évi minimális csapadékösszeg 450—500 mm között alakult, a 75%-os valószínűségű csapadékösszeg 600—650 mm. A 25%-os valószínűségű csapadékösszeg a terület D-i részén 700—750 mm, a többi részén pedig 800—850 mm. Az évi maximális csapadékösszeg a Zselic területén 1000—1100 mm. Tehát a Zselic valóban Baranya legcsapadékosabb tájai közé sorolható. A Vo/gységben az évi átlagos csapadék még 700—750 mm között van. A 750 mm-es izohiéta Lengyel széléig még kiterjeszkedik (Lengyel évi csapadékátlaga 776 mm), azonban a 700 mm-es izohiéta megközelítőleg Mágocs (687 mm), Mekényes (662 mm), Paradicsompusztától (671 mm) D-re húzódik. Különösen a Ny-i rész (Hegyhát)