Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

évi csapadékátlaga már 650—700 mm-re esik vissza, azonban belül is a Kapós völgyének egyes részein 650 mm alá süllyed az évi átlag. Ezeken a kisebb felületű csapadékszegény foltok, mint arra a Zselicnél már utaltunk, okozatilag a terület medence jellegére vezethetők vissza. A Völgység és Hegyhát területén az év során 75%-os valószínűséggel 600—650 mm közé esik a csapadék. 25%-os a valószínűsége annak, hogy a Völgységben 700—800 mm-es csapadék hulljon és a Hegyháton elérje a 800—850 mm-t. A maximális évi csapadékösszeg 1000—1100 mm közé esik, hasonlóan a Zselichez. A Mecsek-hegység egész területén 700 mm-t meghaladó évi csapadék hull, sőt a 700 mm-es izohiéta a Mecsek felől kinyúlik a környező dombvidékekre. Északon a Völgység és a Hegyhát irányában, Ny-on, mint már tárgyaltuk, a Zselic felé. A Mecsek magasabb részein — a Zengőtől a Jakabhegyig — a csapadék évi menynyisége meghaladja a 750 mm-t, de a 800 mm-t nem éri el. A sokévi átlagot a Kozári vadászháznál találjuk (380 m tszf magasságban) 770 mm-es átlaggal. A Misinatetőn 725 mm az átlag, Abaligeten 737 mm, Komlón 746 mm. Az 50 éves átlagok mellett kiszámítottuk a csapadék területi eloszlását az utóbbi 30év (1941—1970) átlaga alapján is. E szerint a Mecsek-hegység legcsapadékosabb területe az ÉNy-i lejtő, ahol Abaliget—Orfű környékén a csapadék 30 éves átlaga eléri a 800 mm-t (Abaligeten 810 mm). Ezek az értékek az 50 éves átlagnál mintegy 50—80 mm-rel magasabbak. A Villányi-hegység területén az évi csapadékmennyiséget az 50 éves átlag alapján 700 mm körülinek vehetjük a hegység DK-i lábánál, Villányban 697 mm az évi átlag. Ez a 700 mm-es átlag Ny-felé azonos értékkel áthúzódik a Drávamenti-síkság felé (Harkány 707 mm, Sellye 719 mm). A Siklós—Villányi-hegység tehát a csapadékterület elosztásában Dél-Baranyában választó szerepet tölt be. A hegységtől D-re húzódik a csapadékos Drávamenti-síkság, É-ra eső árnyékban (a D-felől érkező mediterrán légtömegek) a csapadékban szegényebb Délbaranyai-dombság. A Villányihegység csapadékosabb voltát a párában dús őszi mediterrán légtömegek segítik elő. A 75%-os valószínűségű csapadékösszeg a Mecsekben 600—650 mm, a Villányihegységben 550—600 mm között változik. A 25%-os valószínűségű csapadékösszeg a Mecsekben 750—850 mm között változik, a Villányi-hegységben pedig 700—750 mm. A maximális évi csapadékösszeg mindkét területen 1000—1100 mm között alakulhat, míg az évi minimális csapadékösszeg 450—500 mm között változik. ///. ó. 2. A csapadék évi járása A csapadék nemcsak térben, de időben is jelentős eltéréseket mutat. Az évi menetet figyelemmel kísérhetjük a havi átlagok alapján (XX. táblázat), de ezeknél sokkal mélyebb betekintést nyújtanak a havi csapadékösszegek relatív gyakoriságai a megye különböző területeiről (XX/., XX//., XX///., XXIV. táblázatok). Ebben a fejezetben kívánjuk bemutatni az évi menet területi sajátosságait is. A Drávamenti- és a Dunamenti-síkságon a csapadék évi mentére jellemző a kettős maximum és kettős minimum. A fő maximum a tavasz végén, a nyár elején jelentkezik, így mind a Drávamenti-síkságon június az év legcsapadékosabb hónapja (egyedül Kétújfalu környékén az október: itt a júniusi átlag 79 mm, az október átlag 80