Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

///. 6. 1. A csapadék területi eloszlása A csapadék területi eloszlását Hajósy F. (1960) szerint az 50 éves átlagok alapján vizsgáljuk (22. ábra). Az átlagos évi összegek eloszlásából kitűnik, hogy Baranya megye területe átmenetet képez a csapadékosabb Dunántúl (a Dráva-mellék, a Zselic és a Mecsek területén az évi csapadékösszeg 700 mm felett), valamint az Alföld szárazabb területei között (a Mohácsi-síkságon és a Mecsek—Villányi-hg. közötti dombvidék jelentős részén 650 mm alatt marad a csapadék évi összege). A területi eloszlást részletesebben elemezhetjük a megye csapadékmérő állomáshálózatának adatai alapján (XX. táblázat). A Drávamenti-síkság és a Mobácsi- (Duna menti) síkságon a csapadék évi átlagos mennyisége Siklósnál még 676 mm, vagyis 700 mm alatt marad. Ezzel szemben a Dráva menti síkságon Siklóstól Ny-felé haladva a csapadék évi mennyisége 700 mm fölé emelkedik, így Harkány vidékén 707 mm, Sellyén 719 mm, Kétújfalunál már 734 mm, Barcsnál 774 mm. A Drávamenti-síkság K-i része valamivel szárazabb terület. A Siklós—

Matty vonaltól K-re és a Villányi-hegységtől D-re mindenütt 700 mm alá csökken az évi átlagos csapadékösszeg (650—700 mm). Villányban még 697 mm, Magyarbólytól K-re azonban már 650 mm alá csökken az évi összeg, és így ez a terület a Mohácsi-síksággal és a Mecsek—Villányi-hegység közötti dombvidék D-i részével Baranya megye legszárazabb területe. Mohácson az évi csapadékösszegek 50 éves átlaga 624 mm-t tesz ki, Bátán 628 mm-t. 22. ábra: A csapadék évi eloszlása Baranyában (1901—50) (Hajósy F. 1960. után)