Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

lomerátum építi fel. Az egykori tengerpart vonalán vékony sávban fejlődött ki, ettől távolodva elég hirtelen finomodik a detritogén képződményeinek összetétele — ennek következtében annak víztároló képessége is lecsökken. A Mecsek-hegység ÉK-i részén nem ismerjük ezt a kifejlődést. Fő elterjedési területe a Nyugati-Mecsek É-i szegélye és a Déli-Mecsek Pécs - Pécsvárad szakasza. Az Ellend-1. sz. fúrás adatai szerint az ellendi neogén süllyedékben vastag budafai" összlet fejlődött ki, anélkül, hogy a „slir" mélyebb tengeri, alsó-torton kifejlődés is kialakult volna. Ez a megfigyelés és az ábráziós rétegsor durva összetétele tetemes vastagsága arról tanúskodik, hogy az alsó-torton tenger előrenyomulása igen erőteljes formában ment végbe és valószínűleg egész DK-Dunántúl nagyrészét elborította. Mikrofaunája már tartalmazza az alsó-torton emeletre jellemző és szintjelző fontosságú Globigerinás—Orbulinás Foraminifera társaságot (MAJZON L„ ifj. NOSZKY J., KURUCZNÉ SIDÓ M., KORECZNÉ LAKY I. és KERNERNÉ SÜMEGI K. adatai alapján in HÁMOR G. 1970). Spiroplectamina carinata d'Orb., Textu/aria agglutinaus d'Orb., Robulus inornatus d'Orb., R. cultratus d'Orb., Dentalina consobrina d'Orb., Nodosaria badensis d'Orb., Polymorphism acuta d'Orb., P. oblonga d'Orb., Glandulina laevigata d'Orb, Globulina gibbá d'Orb, Nomon commune d'Orb., N. punctata d'Orb., N. soldanii d'Orb., Bulimina elongata d'Orb., B. buchiniana d'Orb., Uvigerina pygmea d'Orb., Bolivina dilatate Rss., Bolivina punctata d'Orb., Gyroidina soldanii d'Orb., Rotalia beckarii L., Eponides haidingeri d'Orb., Cassidulina crassa d'Orb., Pullenia bulloides d'Orb. G logiger ina bulloides d'Orb., G. bilobata d'Orb., G. trilola d'Orb., G. iblnata d'Orb., Orbulina universa d'Orb., Cibicides dutemplei d'Orb., Cibicides lobatulus W.-J. Különösen a felső sárga homokkő rétegekből, lencsés kifejlődésű, gazdag molluszka fanuát tartalmazó előfordulások és ostreás lumasella padok ismeretesek. Fontosabb puhatestű őslénymaradványok a következők: (HÁMOR G. 1970) Pecten latissimus Bron., Chlamys macrotis Sow., Ostrea digitalina d'Orb., Anomia ephippium Linné, Loripes dujardini Desh., Capsa lacunosa Chemnitz, Congeria böckhi Wenz., Panopea menardi Desch., Variocorbula gibba Olivi, Turritclta turris Bast., Protoma cathedralis paucicincta Sacco, Ficula condita Brongt., Ancillaria glandiformis Lam., Tudicla rusticula Bast., Conus mercati Brochi. Gazdag nannoplankton jellemzi, amit BÓNA J. (in HÁMOR G. 1970) sorol fel. Az összlet felső részén a Mánfa környéki kifejlődésben congeriás rétegek is megjelennek, ami oszcillációval kapcsolatos kiédesedésre utal. A rétegösszlet vastagsága a kifejlődés sajátosságától függően 0 —tói 300 m-ig változik. Slir összlet A „slir" kifejlődés az alsó-torton transzgressziónak parttávoli medencebeli kifejlődése. Mint már említettük, az előrenyomuló transzgressziónak megfelelően, a parti kiejlődésű „budafai homokkő"-összlet ott, ahova nem jutott el az alsó-torton mélyebb tengeri fáciese, azt is képviseli. így pl. a Mecsek-hegység D-i oldalán vékony kifejlődésben vagy egyáltalán nem találjuk meg a „slir" összletet. Az ellendi neogén süllyedékben is (Ellend-1. sz. fúrás) az egész alsó-tortont a durva, parti fá-