Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)
I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)
Mikrofaunát nem, makrofaunát ritkán tartalmaznak, így főleg Planorbis sp-t. Összemosott, áthalmozott, szenesedéit maradványok helyenkint tömegesen találhatók. Az alsó tagozatból áthalmozott Brotia sp. maradványokat is tartalmaz. A limnikus összlet az alsó-helvéti lepusztulási termékekből felépült rétegsorának záró tagja. Ezután az előrenyomuló tenger már felső-helvétibe sorolt félsósvízi képződmények következnek. De előtte még ebben az időszakban felszínre nyomult andezit-vulkánosság termékeit ismertetjük. Andezit. Az andezit Komlón a felszínen ismert, míg a Nagymányok-12. sz. fúrásban 193,8 — 345,5 m mélységben tárták fel. A fúrásban átharántolt kőzetet a felső részén elbontott, szürke, lilásszürke és vörös színű amfibolandezit lávakőzet alkotja, amely a komlóival azonos összetételű. Közvetlenül a liász márgákra települ, felette pedig az alsó riolittufa, majd az alsó-helvéti terresztrikus összlet képződményei következnek. A komlói andezit az újabb fúrások és bányafeltárások adatai szerint ÉNy—DK-i irányú törés mentén felemelkedett hasadékvulkánnak minősíthető, amelynek egyes telérei, így az Anna-aknai, az É-i feltolódás mentén szubvulkáni jellegű telér formában hatolt be a liász kőszéntelepes összletbe. Az andezitnek piróklassztikumait nem ismerjük, fúrások adatai szerint egyrészt a limnikus összlet vékony foszlányaira, másrészt közvetlenül a liász rétegekre folyt. Fedőjében diszkordansan a congeriás rétegek (Kossuth-akna, Hármas-akna kisvasút bevágás) és a már lefejtett kőbánya területén a halpikkelyes agyagmárga települ. Ezek fölött és helyenkint az andezitre is általunk már az alsó-tortonba sorolt, átfedő településű ,,budafai homokkő"-összlet rakódott. Az andezit keletkezési körülményeinek megfelelően (hasadékvulkán) központi részén a legvastagabb (160—280 m), a szélek felé elvékonyodik, ill. törések határolják le. A szürke, zöldesszürke, pados elválású, tömött amfibolandezitnek szürkésvörös színű, de azonos összetételű változatai a bánya magasabb szintjeiben gyakoriak. A színeződést M AU RITZ B. posztvulkáni, SZÁDECZKY-KARDOSS E. transzvaporizációs folyamatnak tulajdonítja. Az andezit felső részén HERMANN M. (1957) piroxénandezitet is kimutatott. Kőzettani leírása és kémiai összetétele MAURITZ B. (1912—1913) szerint a következő: szabad szemmel csak elvétve lehet benne egy-egy amfiboltűt felismerni, mikroszkóposán a következő elegyerészei figyelhetők meg: amfiboltűk és földpáttáblák két generációban, hypersztén és augit, kevés érc, apatit, tridimit, klorit és vasoxid. Fajsúlya 2,75. Kémiai összetétele a következő: A MAURITZ B. (1958) által Máza környékéről darabokban gyűjtött (ma már újra fel nem található) oligoklazit-láva előfordulást is ehhez a fázishoz kapcsolhatjuk. SI0 2 Ti0 2 A1,Ó 3 Fe 2 0 ;i FeO MnO MgO CaO 60,96% 0,66% 17,63% 3,40% 1,27% 0,21% 2,25% 4,92% Összesen: 99,84% Na.,0 3,97% K 2 Ó 2,19% P 2 0 5 0,18% H 2 0 2,20% Cl nyom
