Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

höz közeledve a mai tengerek sok kagylója-csigája nagyobb termetű. Ezek szerint a Kárpát-medence É-i részéhez képest itt melegebb klíma lehetett. Az alsó-triász ősföldrajzi és klimatológiai képét az evaporitok keletkezési körülményei, a szemcsevizsgálatokból adódó, az üledékképződési viszonyokra vonatkozó adatok, hullámbarázda-vizsgálatok és a kövülethéjak orientációjából leolvasott következtetésekből rekonstruálhatjuk (NAGY E. 1968, JÁMBOR Á. 1964) Ezek szerint a perm folyamaiból delta-, majd a triász transzgresszió hatására lagunás körülmények közt lerakódó szeizi —kampili rétegsor a forró klíma alatt végbemenő bepárolgás következtében erősen sós vizű, zárt, át nem szellőzött jellegű volt. A körülmények csak a felsŐ-kampiliban kezdenek megváltozni, amikor az előrenyomuló tenger a zárt lagunába is betört. A hullámbarázdák és kagylóhéjak orientáltságából pedig az egykori partvonal ÉNy —DK-i lefutására lehet következtetni. Középső-triász Anizusi emelet Az anizusi emelet, amelyet „kagylós mészkő" néven is szoktak nevezni, dél-alpi analógia alapján BÖCKH J. (1876b) három tagozatra, NAGY E. (1861) ezen belül kilenc részre bontotta. Az Alsó tagozat vörös, úgynevezett ,,határ"-dolomit. Az 5—20 m vastag, sárga, agyagos és vörös aprókristályos dolomitrétegek váltakozásából áll. Mivel kőzettanilag inkább a faunával igazolt fedő anizusi dolomitos képződményekhez kapcsolódik és a felszíni kibúvásokban is jól követhető, ezt vesszük az anizusi emelet alsó határának. Vékony rétegzésű, dolomitos mészkő rétegcsoport. A Misina-vonulatban jól megfigyelhető, mintegy 150—200 m vastagságban. Általában 2—20 cm vastag, szürke színű, lemezes dolomitos jellegű mészkőpadokból épült fel. Alsó része kissé agyagos. Helyenkint, kalapácsütésre, bitumenes szagot áraszt. A DTA vizsgálatok szerint is kövületes, kevésbé dolomitos padjainak szürke színeződése szerves anyagtól (bituminit?) ered. Elvétve tartalmaz ősmaradványos padokat, amelyekből főleg Pecten (Entolium) discites Schlot

h., P. (Velopecten) reticulatus Schlot., P. (Velopecten) albertii Goldf., P. Pisciformis Schübl., Modiola triquetra Seeb., Natictlla és Rhizocorallium féleségek kerültek ki. Aprógumós mészkő rétegcsoport. Az 50—100 m vastag rétegcsoport az előző csoportból folyamatosan fejlődik ki úgy, hogy a dolomitos mészkőrétegek közé egyre gyakrabban települnek aprógumós rétegek. Ún. kioldásos keresztrétegzettség is jellemző a rétegcsoportra. Rétegsorát aprógumós szürke mészkő, crinoideás szürke mészkő, vékonyréteges lemezes mészkő, faunadús szürke mészkő és keresztrétegzett szürke mészkő váltakozó, 2—20 cm vastag rétegei építik fel. Helyenkint gazdag faunás padok is előfordulnak, amelyekből főleg Pleuromya-, Modiola-, Homomya félék, Rhizocorallium maradványok, Crinoidea vázelemek kerültek ki. Fontosabb alakok : Anodontophora fassaensis Wissm., Pleuromya cf. albertii Vogl. Modiola triquetra Seeb., Myophoria elegáns Dunk., Myophoria goldfussi Ziethen, Homomya albertii Voltz, Nothosaurus sp. csigolya, Rhizocorallium cf. commune.