Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)
I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)
Szürke, pados, iszapmozgásos mészkő rétegesoport, amely 50 — 80 m vastag, a keresztrétegzett és crinoideás faunadús rétegek kimaradásával és a rétegvastagság megnövekedésével fokozatosan fejlődik ki az előző rétegcsoportból. Alsó 20—30 cm és felfelé vastagodó 0,5—2 m padjainak anyaga apró kristályos, tömött mészkő. Igen jellegzetesek az iszapcsúszási nyomok. A képződményből egy rossz megtartású Coenjíhyris vulgárison kívül néhány Foraminifera metszet került ki. A Nyugati-Mecsekben néhány m vastag Rhizocoralliumos pad is kifejlődött a rétegcsoport felső részén (JÁMBOR Á. 1964). A középső tagozat szürke, mészkőgumos mészmárga, biogén mészkőpadokkal. A 15 — 50 m vastag rétegcsoport faunadús padokban bővelkedik, amelyből már FOETTERL.E (1865) adott tudósítást A rétegcsoport faunaegyütteséből, amelyről VADÁSZ E. (1935) adta a legrészletesebb feldolgozást, Protozoa, Tentaculata, Brachiopoda, Lamellibranchiata, Cephalopoda és Echinodermata-íé\ék kerültek ki. Egyedszámra a Brachiopodák és Lamellibranchiatak uralkodnak. Fontosabb alakok a következők: Diplopora sp. Montivaltia sp., Rhynchonella decurtata G/V., Ccenothyris vulgaris (Schi), Mentzelia mentzeli (Dunk.), Spiriferina fragilis Schi., Pect en ( Entöl Hum) discites Schi., Pecten margheritae Hauer, Lima cost at a G oldf., Pleuromya veniricosa Schi, Myoconcha gastrochaena Dunk., Gervilleia goldfussi Stromb., Schofhäutlia mellingi Hauer, Ceratites binodosus Hau., C. cf. lennanus Mojs., C. cf. th'nilleri Opp., Ptychites evolvens Mojs., Dadocrinus cf. gracilis ( Buch.), A sűrűn előforduló és réteglapokon feltűnően kipreparált Coenothyrisek miatt coenothyriszes tagozatnak is nevezhetjük. A Felső tagozat pados, szürke-sárgafoltos mészkő, crinoideás lencsékkel. A Misina— Tubes vonulatban 100—150 m vastag. A szürke mészkőpadokban a sárga foltok váltakozó méretűek. A krinoideás mészkőlencsék 10—150 cm vastagok. Pentacrinidae típusú vázelemeken kívül csak néhány Foraminifera metszet került ki a képződményből. Szürke, vastagpados, finomkristályos mészkő rétegcsoport, 100—150 m vastagságú. Átmenettel fejlődik ki az alatta levő csoportból. Vastagpados, finomkristályos szövetű, szürke mészkő alkotja a csoportot. A finomkristályos mészkő utólagosan, szabálytalan formában, dolomitosodott. A dolomitosodás folyamata valószínűleg a mélységben cirkuláló langyos vizek hatásának tulajdonítható. A csoport alsó harmadában radioláriás mészkőpad, felső harmadában pedig oolitos pad található. Ritkán 20—50 cm vastag rhizokoralliumos agyagos mészkő közbetelepülések is megfigyelhetők. Crinoideák és Foraminiferák mellett egyedül itt találhatunk tömegesen kovaanyagú Radiol áriákat. Néhány Ceratites sp. és Pachicardia sp. is előkerült. Evinospongiás mészkőpad. Az előző képződmény fedőjébe települő 1 —2 m vastag mészkőpadnak csupán két feltárása ismeretes. A sötétszürke mészkő kizárólag szivacsokból áll. Habár hasonlítanak az Evinospongia cereá-hoz, KOLOSVÁRY G. meghatározása szerint azok Spongiomorpha cf. gibbosa Frech, ill. Spongiomorpha sp. alakok. Trigonoduszos mészkőpad. Sötétszürke, 1—2 m vastag mészkőpad közvetlenül a Iadini emelet agyagos mészkövének feküjében. A lumasella jellegű kőzetből Trigonodus cf. sandbergeri Alb., T. aff. problematicus Klipst., T. sandbergeri var. hungaricus Vadász fajok kerültek ki.
