Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

előterében, a felső-karbon rétegsorban tárt fel. Ez utóbbi kőzet sötétzöldes színű, alapanyaga 0,03—0,2 mm átmérőjű plagioklászlécekből áll, amelyben kevés apró kalcedón és klorit és néhány piritszemcse észlelhető. Az alapanyagban 0,4—2,2 mm átmérőjű plagioklász beágyazások ülnek, amelyek a kőzet 50—60%-át alkotják. A kvarcporfir felett 4C0 m vastag vörös konglomerátum-homokkő összlet települ. Erre 150 m vastag vörös-zöld, mészkő betelepüléses homokkő-aleurolit következik, amely fokozatosan megy át a felső, 800 m vastag összletbe. A mészkő közbetelepülések alapján az alsó-permnek ezt a szakaszát tengeri eredetűnek határozták meg. A már említett 800 méter vastag összlet fokozatos átmenettel fejlődik az alatta lévőből. A legalsó barnásvörös-homokos aleurolit felett vastagabb lilásvörös aleurolit. majd vörös-zöld dolomitos aleurolit és dolomit közbetelepülésekkel tűzdelt rétegek következnek. Gyakoriak a száradási szerkezetek, amelyek az előző tengeri eredetű rétegsorhoz képest elsekélyülő, lagunás jellegű körülményekre utalnak. Végül egy vékony, barnásvörös aleurolit tagozat zárja le a 8C0 m vastag összletet és egyúttal az alsó-permet is. SOMOGYI J. (1964) az alsó-perm magasabb részében végzett hullámfodor vizsgálatai alapján kimutatta, hogy az egykori part K —Ny-i irányú volt. A hullámfodrok hossza alapján a vízmélységet a mélyebb összletekben 4 m-re, a magasabban 10—12 m-re, a legfelső csoportban pedig 5 — 10 m-re becsüli. Az alsó-perm egy teljes üledékciklust képvisel. A durva, szárazföldi konglomerátumos rétegek után tengeri, majd regresszív jellegű lagunás üledékek keletkeztek. A felsőperm teljes kiemelkedést jelző, durva lehordási termékekkel jelentkező, fáciesdiszkordanciával, határolódik el az alsó-perm rétegsortól. Az alsó-perm középső és felső szakasza a bodai völgy alsó részén tanulmányozható szép feltárásokban. A villányi fáciesterületen a fúrások adatai szerint az alsó-permet a mecseki, kereken 1800 m-rel szemben 900 m vastag homokos aleurolit összlet képviseli. Kvarcporfir vulkánitokat itt az alsó-permben mind ez ideig nem tártak fel a fúrások. Felső-perm (

Zechstein) Alsó tagozat. A felső-perm alsó tagozatának alsó szakasza 400 m vastag, tarka homokkő (szürke, zöld, barnásvörös), konglomerátum és aleurolit rétegekből áll. A rétegsor ciklusos felépítésű. Legalsó ciklus a kimosási felületre települő vörös, apró- és középszemű konglomerátummal kezdődik, zöld homokkőrétegekkel folytatódik és barnásvörös aleurolittal vagy finomszemű aleuroliíos konglomerátummal zárul. Feljebb a vörös konglomerátum rétegek hiányoznak a ciklusból, itt az zöld homokkővel kezdődik. A zöld homokkőrétegek durva-, közép és aprószemű kvarc, rózsaszín és fehér földpát-, valamint muszkovitszemcsékből állanak. A zöld homokkövek földpáttartalma a perm homokkövek közt a leggazdagabb. A nem túl gyakori ferderétegzés uralkodó dőlésiránya ÉÉNy-ról DDK felé történő folyami üledékszállítást jelez (SZABÓ J. 1964). A kavicsok közt a leggyakoribb a felzites kvarcporfir, illetve a felzit, előfordul még a zöld kloritos muszkovitgneisz és a rózsaszínű gránit is. Arenicola-szerű féreglakócső-kitöltéseket figyeltek meg benne (JÁMBOR Á. 1967.)