Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

II. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL FELSZÍNFEJLŐDÉSE (Lovász György)

ARCHEOZOIKUM : I Ebből az időszakból származnak mai ismereteink szerint a vizsgált terület legidősebb kőzetei. Ezek minőségéből tudunk következtetni az akkori lepusztulás-folyamatokra, illetve a felszínfejlődés menetére. Eddigi rendkívül gyér ismereteinket a közelmúltban a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) kutatófúrásai bővítették ki. A részletesebb folyamatok megrajzolásához még mindig kevés adat birtokában csupán azt tudjuk megállapítani, hogy Délkelet-Dunántúl területén részben szárazföldi lepusztulás, részben geoszinklinális jellegű üledékfelhalmozódás volt. A ma már pelites-pszamitos öszletté alakult kőzetek eredeti alakjai között a konglomerátum is megtalálható (GHANEM M. A. E. A-RAVASZNÉ BARANYAI L. 1969), amely nyilvánvalóan igazolja, hogy Délkelet-Dunántúl területén ma még ismeretlen irányban partisáv húzódott, amelynek közelében a szomszédos szárazföldről durva anyag rakódott le (valószínűleg hordalékkúpok formájában). A szemnagyság egyben arra is következtetni enged, hogy a korabeli felszínnek meglehetősen nagy volt a reliefenergiája, mert csak ilyen domborzati körülmények között feltételezhetünk nagyesésű, gyors folyású és ennélfogva durva üledéket is szállító folyókat. A felszín függőleges mozgása is igazolható, mert az említett konglomerátumon kívül a nagy vastagságú átalakult kőzetek eredeti alakjai között többek között a mészkő és a márga is megtalálható. Mindezek a függőleges mozgások az algonkium végén lejátszódó gothida orogénfázis keretében zajlottak le. A szárazföld és a tenger térbeli elhelyezkedését ma még távolról sem ismerjük. Tény az, hogy prekambriumi rétegeket a Mecsektől délnyugatra tárták fel a fúrások. Ebből azonban nem következik az, hogy csak ezek a térségek voltak a szárazföldek, hiszen azóta több és pontosan még nyomon nem követhető emelkedés és sülyedés volt a területen. Ezenkívül ugyanabban a rétegsorban metamorfizált szárazföldi és tengeri eredetű rétegek azt igazolják, hogy ugyanazon pont egyszer szárazföld, máskor tenger vot. Mai relative magasabb fekvésük tehát nem jelenti prekambriumi magas térszíni helyzetüket. KAMBRIUM A nemcsak gyér, de bizonytalan korú adat tükrében úgy tűnik, hogy lényeges felszínfejlődési irányváltozás nem történt. A konglomerátum, pala és homokkő jelenlétéből arra lehet következtetni, hogy a területen a tengerpart ismét közel lehetett