Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

kidobják őket a lakásaikból, mert azokat csak dolgozó munkások kaphatják meg. Emlékezhetnek a munkások arra, hogy amikor a Dgt. a szanáláskor valami 300 munkást ki akart lakoltatni, a szociáldemokrata párt volt az, ő volt az, aki közbevetette magát és a bíróság előtt harcolt a vállalat ügyvédjével, hogy átmenetileg a lakásban maradhassanak a szanált munkások, noha ugyanakkor a vállalatnak elég üres lakása is volt, tehát nem kellett volna ennyire vinnie a dolgokat. Ezért mindig a szociáldemokrata párt volt és lesz az a párt, amely a munkásság érdekeit védi. Végül felolvassa jelöltjeik neveit azzal a megjegyzéssel, hogy az ő oldalukon csak egyszerű emberek szerepelnek, de azért többet fognak kivívni a munkások javára, mint az ellenpárt. Ha nem sikerül bejutniok, a munkások köszönjék maguknak. Kérik, hogy segítsék eldönteni a választás sorsát és ezért menjen el mindenki szavazni. Ezzel átadja a szót Tolnainak. Tolnai József elmondta, hogy a pártok emberei már hetek óta járják a kocsmákat, nyilvános helyiségeket és agitálnak, amiért ők is útrakeltek, s a pártvezetőség elhatározása folytán még egyszer kijöttek ide, hogy a munkásokat kioktassák a választás módozataira vonatkozólag. Figyelmezteti a munkásokat, hogy a választás titkos, nem kell senkitől sem félniük, senki sem fogja megtudni, hogy kire szavaztak. Figyelmeztet, hogy ez az első eset, hogy a munkások is szavazhatnak, használják ki ebbeli jogukat, de vigyázzanak, hogy kire szavaznak, mert most tíz esztendőre választanak bizottsági tagokat. Az ő jelöltjeik mind 13 próbás szociáldemokraták, ök etetni, itatni nem tudnak, az ő pártjuk szegény, semmiféle nagytőke nem finanszírozza őket. Elmondta, hogy az ellenpárt autókon szállította a szavazókat az ajánlási ívek aláírására, az ő embereik abbahagyták a munkát és úgy siettek gyalog a helyiségbe, ahol az ajánlóíveket aláírták. Kéri, hogy menjen el mindenki szavazni, de gyalog és ne üljenek fel senkinek, aki esetleg autóval jönne értük. Menjen el az is, akinek nincs szavazati joga, és legalább agitáljon az érdekünkben. Végül köszöni a megjelenésüket, s amikor még ismételten kéri, hogy mindenki zarándokoljon a szavazóhelyre, az ülést berekeszti. A gyűlés, amelyen mintegy 250 egyén, túlnyomórészt asszony vett részt, esti V28 órakor ért véget s utána a közönség rendben szétoszlott. A gyűlésen semmiféle rendzavarás nem fordult elő, hatósági intézkedés szüksége nem merült fel. Pécsbányatelep, 1929. november 2, Drasenovich Jenő m. kir. rendőrfőtanácsos (Tisztázat.) Bm. L. főisp. biz. ir. 880/1929.