Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

Az ország termelőerőinek pangása, a mind általánosabbá váló munkanélküliség, a parasztság fokozódó leromlása az osztályellentétek kiéleződéséhez vezetett. A válság gazdasági vonatkozásokon túl politikailag is megrendítette a bethleni rendszert. A kormányzat tehetetlen volt az 1931-ben kirobbant nemzetközi pénzügyi válsággal szemben. A rövidlejáratú kölcsönök viszszafizetésének megindulása gyorsan kimerítette az ország valutakészletét. A rendkívüli intézkedések, az állami beavatkozás rendszere, kötött devizagazdálkodás bevezetése ismét a nagytőke és nagybirtok mentesítése érdekében történt. A terheket elsősorban a dolgozó osztályokra hárították át. A Bethlen-kormány bukása jelezte az uralkodó osztályon belül is növekvő ellentéteket. 1931-ben a kormány élére került gróf Károlyi Gyula vezetése alatt a kormányzati módszerekben a terror fokozásán túl alapvető változás nem észlelhető. Gazdaságpolitikai próbálkozásai elégtelenek voltak ahhoz, hogy akár csak enyhítsenek is az ország súlyos helyzetén. A szociális feszültség növekedése, a fellendülő tömegmozgalmak, a kormánypárt bomlása az uralkodó köröket új, „erőskezű" kormány megalakítására késztette. Ezt Gömbös Gyulának az 1932 októberében megalakított kormányában vélték megtalálni. Gömbös „Nemzeti Munkaterve" demagógiával igyekezett egyrészt eltakarni fasiszta céljait, másrészt felelőtlen ígéretekkel kívánta leszerelni az egész dolgozó társadalmat átfogó rendszerellenes hangulatot, a növekvő ellenállást. Kísérletet tett a legális munkásmozgalom szétzúzására, az illegális kommunista párt megsemmisítésére, de szemben állt minden demokratikus mozgalommal, sőt határozottan lépett fel a polgári liberalizmus jelentkező megnyilvánulásai ellen is. A nacionalista és szociális propaganda nem maradt hatás nélkül sem az agrárproletáriátus, sem az ipari munkásság soraiban. A válság alatt lesüllyedt és a politikailag tájékozatlan tömegek között jelentkezett különösen, átmenetileg jelentékenyen megnövelve szélső jobboldali pártok taglétszámát. A nemzeti szocializmusnak soviniszta, nacionalista jelszavakkal űzött demagógiája jelentős teret hódított. Iskolázatlan tömegek nem láthattak át ennek a propaganda áradatnak az értelmén. A kommunista párt nagy áldozatok árán vette fel a küzdelmet, de elszigeteltsége, a példátlan üldözések e hatást erősen csökkentették. A magyarországi totális fasiszta rendszer kiépítésének kísérlete egybeesett a fasizmus nemzetközi előretörésével. Hitler hatalomra jutása és a németországi fejlődés, amelyhez hasonló több európai országban is megfigyelhető, növelte Gömbös esélyeit. A munkásszervezetek szétzúzását azonban, azok egységes fellépéssel megakadályozták. A munkástömegeket a válság éveiben a gazdasági nyomorúság jelentékeny megmozdulásokra sarkallta. Nőtt az egységes fellépés lehetősége a válság és a fasiszta kísérletek ellen. 1929 végén nagyerejű bányamunkássztrájkok, 1930-tól a munkanélküliek felvonulásai, tüntetései szinte elborították a vidéki nagyvárosokat is. 1930. szeptember 1. az ellenforradalmi korszak legnagyobb hatású munkásmegmozdulása. Az 1932. április 7-i mozgalom országszerte jelezte a munkásság harci készségét, elszánt-