Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

DOKUMENTUMOK I. A BARANYA MEGYEI ÉS PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM FEJLŐDÉSE AZ 1929—1933. ÉVI GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG IDEJÉN A tőkés világban 1929-ben gazdasági válság robbant ki. A gazdasági válság túltermelési válság volt. Következményei nem kímélték a társadalom egyetlen dolgozó osztályát sem, különösen a munkásosztályra zúdítottak nagy megpróbáltatásokat. A magyar gazdasági életben súlyosan ható túltermelési válság nyomán a gyáriparban és a szénbányászatban i

/s-dal csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek száma csupán a városokban megközelítette a háromszázezret. Az ipari termelés volumenének gyors esése a kifizetett bérek csökkenéséhez, a különböző levonások összegének jelentékeny növeléséhez vezetett. A magyar mezőgazdaságban az iparnál is súlyosabb válságot csak a nagyban szállító földbirtokosok vészelték át, igen nehezen. A válság egész súlyával a parasztgazdaságokra nehezedett, amelyek igen alacsony áron tudták csak áruikat értékesíteni. A falusi gazdaságok általában, különösen pedig a kisparaszti gazdaságok tömegesen tönkrementek, ezerszámra verték dobra adóhátralékaik miatt. Ugyanakkor a kormányzat a bolettarendszer bevezetésével a nagybirtok gabonaexportjának támogatására sietett. A paraszti birtokok nemcsak minden állami támogatástól elestek, hanem a kereskedői uzsora minden önkényének is ki voltak szolgáltatva. A munkásosztály és a parasztság tömegeinek életnívójában bekövetkezett hanyatlás nagy hatással volt a kispolgárság rétegeire is. Mindenekelőtt a kisiparosság és kiskereskedők helyzetét befolyásolta. A dolgozó rétegek vásárlóképességének gyors csökkenése a kiskereskedők és kisiparosok vállalkozásainak ezreit tette tönkre.