A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

netileg ebben is helyileg intézkedtek. A rendkívüli körülményekre tekintettel a DGT pécsi és Pécs vidéki, a Salgótarjáni Rt nagymányoki és az Állami Szénbányászat komlói bányáiban termelt szén árát Baranya vármegye és Pécs város főispánja állapította meg a bányakapitányság kérelmére, a pécsi polgármester és a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján. Ugyancsak először helyileg, később pedig a kormány rendelete folytán került sor a liszt- és kenyérárak, valamint a mezőgazdasági termények termelői árának a megállapítására. A termelői árakkal együtt szabályozták a kereskedői haszonkulcsot. Szükséges volt a tej és tejtermékek árának a szabályozása is. A gyors áremelkedések (infláció) megfékezése céljából léptették életbe az élelmi cikkek zárolását. Az alispán elrendelte, hogy minden közélelmezési cikk (tehén, disznó, gabona stb.) forgalma zárolt és termelési érdekből kizárólag csak a megye határán belül lehet engedélyezni ezek vásárlását. A termelési érdek fennállását a lakóhely szerinti Nemzeti Bizottság bírálta el. A borárak emelkedése miatt sor került a bor forgalmának zárlatára. Mohácson először a polgármester tett kísérletet a borárak megfékezésére. Végül is a mohácsi borárak megállapítása felől a főispán rendelkezett. A zárlat elrendelését a főispán csak úgy engedélyezte, hogy a mohácsi járás területéről ne lehessen bort kivinni, de a járás területén belül megállapított áron a bor forgalma szabad legyen. Csupán a magyar honvédség részére veit szabad a járásból a borkivitel. Az áremelkedések és az áruk forgalmának szabályozása között sokszor oly élessé vált az ellentét, hogy engedményeket kellett tenni az áremelkedések javára. A pécssomogyi mészárosok pl. bejelentették, hogy maximált áron nem tudnak marhahúst árusítani.

79 De ugyanez volt a helyzet a termelőknél is. A Független Kisgazda Párt sásdi szervezete helyiségében megjelent gazdák azt panaszolták, hogy a beadott szarvasmarháikért, amelyeket Szabolcsbányatelep részére szállítottak, kilogrammonként csupán 2 pengő felvásárlási árat kaptak. Ebből levonták a mázsálási díjat és egyéb költségekre még 4 százalékot, úgyhogy a rendes felvásárlási árnak csak egyharmad részét kapták kézhez. A feketézés elharapózott Baranyában is, már 1945 első felében. Feketéztek a kereskedők, a termelők, a piaci és alkalmi batyuzók. Feketéztek mindenféle iparcikkel és élelmiszerrel. Az országos és vidéki hatóságok ezért egyre határozottabban foglaltak állást a feketézőkkel szemben. A Pécs városi és Baranya megyei Nemzeti Bizottság különösen a borral való feketézés ellen lépett fel erélyesen. Megállapította, hogy vannak egyes személyek, akik vidéken olcsón vásárolják fel a bort és — kihasználva a nehéz gazdasági viszonyokat — magas áron adják tovább a vendéglősöknek és magánfogyasztóknak. Ezért a Nemzeti Bizottság szigorúan elrendelte, hogy minden boreladásnál a vételárat igazolni kell. A termelők csak ipar jogosítvánnyal vagy borvásárlási engedéllyel rendelkezőknek adhatják el boraikat. Vendéglősök és borkereskedők pedig csak egymástól vagy termelőktől vásárolhatnak bort.

80 A már említett „Földművelők és Polgárok Termelő, Értékesítő, Fogyasztási Szövetkezete" cserekereskedelemre is berendezkedett a falusi lakosságnak iparcikkekkel való ellátása céljából. A falvakban megyeszerte fiókszövetkezeteket akart létrehozni. A fiókszövetkezetek élére úgy akartak megfelelő egyént találni, 79 Pécsi j. fszb. 1945—1146. 80 Pécsváradi j. fszb. 1945—1145.