A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
BEVEZETÉS
hogy a községi jegyzőktől alkalmas szövetkezeti vezető személyére kértek javaslatot. A bányaművek együttes üzemi bizottsága úgy kísérelte meg a bányászok élelmiszerbeszerzését elősegíteni, hogy közös fogyasztási szövetkezetet létesített a sátorhelyi, ormánypusztai, károlymajori, villányi és fannimajori földhözjuttatott újgazdákkal. 81 Nehézségek mutatkoztak a szállítás terén, márpedig az áruellátás szempontjából fontos volt a szállítás megszervezése. A hegyháti járásban még a maximális áron felül sem akartak szállítást vállalni a fuvarosok. Ezért a járási Nemzeti Bizottság olyan határozatot hozott, hogy mindazokat, akik korábban hivatásszerűen foglalkoztak fuvarozással, maximális díjazásért most is fuvarozásra kell kötelezni. 82 Az áruellátás biztosítását szolgálták azok az intézkedések, amelyet a piaci árusítás és a vásári forgalom szabályozása érdekében adtak ki a közigazgatási szervek. Mivel a heti piacokat ellepték a különféle iparcikkek árusítói is, az alispán úgy intézkedett, hogy ezeken csak élelmiszereket, kerti és mezei terményeket szabad árusítani. Piacokon iparcikkek árusítását csak a kereskedelmi miniszter engedélyezhette. Hatóságaink intézkedéseket hoztak a zugpiacok megszüntetéséről, s az áremelkedések arányában megállapították az új hely pénzdíjakat. Mivel a vasúti utazás utazási igazolványhoz volt kötve, a falusi lakosoknak a pécsi piacra való beutazását úgy akarta a főispán megkönnyíteni, hogy kötelezővé tette részükre az igazolvány kiadását, sőt felhívta a főszolgabírókat, hogy Pécstől 30 km-es körzetbe eső községek lakosai részére, ha élelmiszert szállítanak a pécsi piacra, egy hónapi időtartamra kell kiállítani az utazási igazolványt. VIII. A második világháború harci cselekményei a hadihelyzet szerencsés alakulása folytán a megye nagy részén rövid ideig tartottak, mégis súlyos károk keletkeztek a közlekedési utakban, közlekedési és szállítóeszközökben, valamint a hírközlő berendezésekben. A katonai szállítások során történt nagyfokú igénybevétel, a nehéz járművek (tankok, motorizált ágyúk) az utak felületét erősen megrongálták. A német hadsereg visszavonulása közben folytatott harcok során az utak bombázás vagy aknatalálat következtében sok helyen megrongálódtak. Az utakon kilőtt harckocsik, ágyúk és gépjárművek akadályozták a közlekedést. A vasúti szállító eszközök hiánya és a vasutat ért súlyos károk miatt a személy és teherforgalom, valamint a katonai szállítások legnagyobb részét a közutakon kellett lebonyolítani, ezért a közutak helyreállítása elsőrendű és halaszthatatlan feladat volt. A közutak fenntartása az állami szervekre hárult. Nagy szerepe volt itt az Államépítészeti Hivatalnak. Január 2-án felvették a kapcsolatot az útbiztosokkal és tájékoztatást kértek az utak, hidak állapotáról, valamint az útiszemélyzetről. Az útbiztosok jelentették, hogy az útőrök nem menekültek el, csak az van távol, aki katonai szolgálatot teljesít. Jelentik továbbá, hogy az utak leromlott állapotban vannak, s majdnem valamennyi hidat felrobbantották. A hidak pótlására szovjet és bolgár katonák 81 Főisp. ált. 1945—641. 82 Hegyháti j. fszb. 1945—915.
