A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

bormű portréját. A képek, szobrok közül a művészileg értékeseket Pécs város múzeumába kellett szállítani, a többit pedig a hivatal, intézmény raktárában kellett elhelyezni.

19 III. A felszabadító szovjet csapatok bevonulása után a polgári közigazgatás megindulása gyorsan ment végbe Baranyában. A járási orosz katonai parancsnokságok azonnal közhírré tették a Vörös Hadsereg központilag kidolgozott parancsait a munka folytatásáról, s mielőtt a főszolgabírók kapcsolatot teremthettek volna a megyei hatóságokkal, járásuk területén már megkezdték az orosz katonai parancsnok felszólítására a közigazgatás irányítását. Sok községet a közlekedési nehézségek elzártak még a járási székhelytől is, azonban — bár gyakran küldönc útján — azonnal helyreállt az összeköttetés a főszolgabírók és a községi jegyzők között. E gyors reorganizációban nem kis szerepe volt annak, hogy Baranyában a közigazgatási apparátus nem zilálódott szét. A járások első tisztviselői közül kettő menekült el, a járási orosz parancsnokok azonban azonnal kijelölték azokat a rangidős személyeket, akik az eltávozottak helyébe tudtak állni. Hasonló módon intézkedtek a járási orosz katonai parancsnokok a jegyzőségek esetében is. Ezeknél egyébként még kedvezőbb volt a helyzet. Az egész megyében a jegyzőségek alkalmazottai közül mindössze 13 menekült el (ugyanakkor 35 személy volt távol katonai bevonulás miatt). Néhány bíró és képviselőtestületi tag, főleg a volt volksbundisták közül, szintén eltávozott a németekkel.

20 így a munka a front átvonulása után azonnal folytatódott. Az alispáni hivatal december második felében kezdte meg működését. Ekkor tért viszsza hivatalába Horvát István alispán, akit a nyilasok internáltak. Első intézkedései közé tartozott a december 12-én kiadott körrendelete: ..A közigazgatási munka felvételével kapcsolatos rendelkezések." (4. sz. dok.) Ebben részletes utasításokat ad azokra a teendőkre vonatkozóan, amelyekkel a hatóságoknak elő kell segíteniük mind az élet normalizálódását, mind a felszabadító hadsereg tevékenységét. De felhívja alsóbb közegei figyelmét arra, hogy politikai ügyeket nem intézhetnek. Még nem ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés és nem alakult meg az Ideiglenes Kormány, viszont működött már a felszabadulás másnapja óta a Pécsi Nemzeti Bizottság, amelynek döntéseit az alispán elfogadta. A főszolgabírói hivatalok munkáját azonban sok tárgyi nehézség akadályozta. A siklósi és szentlőrinci főbírói hivatalt a kivonuló németek és a bekövetkezett felszabadító harcok során feldúlták, a papír, írószerkészleteket szétszórták, összetörték a sokszorosító berendezést. Az alispán a vármegyei készletből, úgy ahogy pótolhatta a legfontosabb irodaszereket, de az előírt nyomtatvány űrlapokat (pl. be- és kijelentő lapokat, lakhatási bi?onylatokat, igazolvány űrlapokat) már más járásokból kellett kikölcsönözniük.

21 (24. sz. dok.) A körjegyzőségek közül különösen Harkány szenvedett károkat. Itt a községben nagy harc folyt, a közbiztonság és a normális hivatali élet is csak hetek múlva állt helyre. A helyzet nem volt egyforma, volt ahol semmiféle kár nem esett, de gyakran 19 Siklósi j. fszb. 1945—1797. 20 B. rn. alisp. ált. 1945—1973. 21 Pécsi j. fszb. 1945—520.