A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

olvasható a jelentésekben, hogy egyes iratok elvesztek. A körjegyzőségek legfontosabb okmányai közé tartoztak az anyakönyvek. Az alispán ezek állapotáról külön felmérést végeztetett és elrendelte, hogy a megsemmisült anyakönyvek pótlásáról azonnal gondoskodni kell. Később júniusban az alispán rendelkezést ad ki a hadiesemények következtében elpusztult községi szabályrendeletek pótlása és a törvényhatósági levéltárak gondozása ügyében is.

22 Az alsóbbfokú közigazgatás sok helyen pénzügyi nehézségekkel is küszködött. Különösen Pécs és Mohács polgármesteri hivatala kezdte meg az új életet kifosztottan, üres kasszával. Pécsről a nyilas városvezetés magával vitte a város tulajdonában volt felszereléseket, és a város pénzállományáról szóló betétkönyvet. A városi házi pénztárban alig 100 000 pengő maradt. Ezért a törvényhatósági bizottság — a kommunista főispánnal egyetértésben — 2 millió pengő kölcsön felvételét határozta el, olyan módon, hogy ..búzakötvényeket" bocsátott ki, ami a lakosság önkéntes kölcsönadománya volt. (57. sz. dok.) Hasonló volt Mohács város helyzete is. Itt a kiürítés során hurcolták az ország nyugati határszélére a város javait, s ezeknek az értékeknek az összeszedése még májusban is folyt. Április 6-án a mohácsi polgármester felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez. Leírta a várost ért veszteségeket, kimutatta az elmaradt bevételeket és erre való hivatkozással, sürgősen államsegély kiutalását kérte, hogy a város igazgatása ismét helyre tudjon állni. (215. sz. dok.) Itt jegyezzük meg, hogy a nyilas rablógazdálkodás következményeit az egész ország megsínylette. A debreceni kormány pénzügyminisztere 15.151/1945. P. M. sz. rendeletével utasította a pécsi Pénzügyigazgatóságot, hogy a kerületébe tartozó és esetleg magára hagyott minden kincstári érték megmentéséről azonnal gondoskodjék. A közigazgatás köteles volt a pénzügyi hatóságokat ebben a munkájukban támogatni. A körjegyzőségek közül Harkány szenvedett komoly kárt. A harcok következtében megsemmisült betétkönyve, s ezért az alispán engedélyezte, hogy kölcsönt vegyen fel a Pécsi Takarékpénztár Rt-től. De ebben a járásban maga a siklósi főszolgabíró hivatala is pénzügyi manőverezésre kényszerült. December elején, amikor még nem volt kapcsolata a vármegyével sem. kénytelen volt magánkölcsönt felvenni a siklósi községi bírótól, azért hogy az alkalmazottak november havi bérét ki tudja fizetni. Némely községben a front közeledtével elásták a közpénzeket. (Pl. Mekényesen a sásdi járásban.)

23 Az adott helyzetre való tekintettel a hatóságoknak el kellett tekinteniük a korábban érvényben volt pénzügyi rendelkezésektől, különösen az illetmények kifizetése tekintetében. Az alispán 1944 decemberében utasította a főszolgabírókat, hogy a községi alkalmazottak fizetését ideiglenesen közvetlenül a községi pénztárból lehet fizetni. Hasonlóképpen járt el maga a megye is: a vármegyei kézi pénztárból volt kénytelen előlegezni az illetmények kifizetésére fordítható összeget. Februárban normalizálódtak aztán annyira a viszonyok, hogy megkereshette a Pécsi Postaigazgatóságot, az állami postatakarékpénztári csekkszámlát terhelő, de a vármegyei kézi pénztárból előlegezett összeg megtérítése iránt. Februárban ugyanis, amikor a pécsi Postaigazgatóság már működött, de a központi illetményhivatal még nem, a vármegyei tisztviselők illetményét a Pécsi Postaigazgatóság folyósította oly módon, hogy az adóbevételeket a megye a pécsi postán takai'ékpénztári csekken befizette, majd a szükséges kivételeket erről csekk22 B. m. alisp. 1945—5469, és 5970. 23 B. m. alisp. 1945—7. és