A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

sein részt vett) magára nézve kötelezőnek tartotta. Általában az alsóbb szintű hatóságok (főszolgabírók, jegyzők) szívesen is vették, ha a helyi Nemzeti Bizottság döntött olyan esetekben, amikor a lakosság részére történő juttatásokról, vagy más ehhez hasonló kényes ügyekről volt szó. (Pl. a befogott kóbor jószágok odaítélése valamelyik gazdának, vagy a gyakran igen összekuszálódott álatttartási esetek, elhajtott, másutt tartott lovak, szarvasmarhák tartásdíja, visszajuttatása stb.) A jegyzők viszont ebben az esetben tiltakoztak a Nemzeti Bizottság döntése ellen, ha az megakadályozta őket, hogy a felettes hatóságoktól kapott utasítást végre tudják hajtani. Rendszerint a közmunkaügyekben, lófogat kirendelések körül támadtak nézeteltérések, mivel a Nemzeti Bizottság a helyi érdekeket tartotta elsősorban szem előtt. (Pl. Majson ápr. 14-én.)

11 E tekintetben figyelemre méltó dokumentum a szentlőrinci községi Nemzeti Bizottság kötetünkben is közzétett első határozata (239. sz. dok.) olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a közterhek egyenletesebb, „demokratikusabb" megosztását célozzák, s egyben önkormányzati jellegűek. (Pl. kimondja, hogy a közmunkáért ezentúl fizetnie kell a községnek.) A járási főszolgabíró a szentlőrinci Nemzeti Bizottság határozatát tudomásul vette és eszerint járt el. A Nemzeti Bizottság és a közigazgatási hatóságok viszonya nem volt egyértelmű még a 14/1945., illetve az 1030/1945. M. K. sz. rendeletek megjelenése után sem. A Nemzeti Bizottság igen széles jogkörben tevékenykedett. Nemcsak olyan esetekre gondolunk, mint pl. a pécsi, majd a vármegyei rendőrség vezetőjének kijelölése, hanem olyan határozatokra is, amelyek a kormány hatáskörébe tartoztak. Pl. első ízben február 22-én, majd folyamatosan márciusban, áprilisban, májusban a Nemzeti Bizottság hozott határozatot arról, hogy a közalkalmazottak részére drágasági pótlék fizetendő. (128. sz. dok.) Hasonló határozatot a községi Nemzeti Bizottságok is hoztak. (128.b. sz. dok.) A városi (pécsi és mohácsi) Nemzeti Bizottságok fontos politikai feladatuknak tartották a közigazgatás demokratizálását és ezért igyekeztek belefolyni a kinevezések, alkalmaztatások ügyébe. Mohács vonatkozásában különösen azt mutatják a dokumentumok, hogy a Nemzeti Bizottság még márciusban is maga határozott a kinevezések, megbízatások kérdésében, s ha a polgármesternek előzőleg más is volt a véleménye, alávetette magát a Nemzeti Bizottság döntésének.

12 Pécsett márc. 14-én hozott határozatot a Nemzeti Bizottság arról, hogy felkéri a törvényhatóságok első tisztviselőjét: jelentsék be, melyek az elmenekült, vagy egyéb oknál fogva megüresedett állások, s ezek az adott időpontban kikkel vannak betöltve. Az alispán határidőre, szabályos jelentést készített és megküldte a Nemzeti Bizottságnak. Ugyanígy járt el a pécsi polgármester is. A Nemzeti Bizottság márc. 26-án megküldte az elmenekült tisztviselők álláshelyének betöltésére vonatkozó határozatát az alispánnak. (Itt azonban további pártközi tárgyalásokra került sor.) A községi Nemzeti Bizottságok ilyen jellegű tevékenységéről ugyancsak van néhány adatunk. Belvárdgyulán és Aranyosgadányban a helyi Nemzeti Bizottság kérte a jegyzőt, hogy a reakciós bírót és az elöljáróságot váltsák le. Mindkét helyen új elöljáróság megválasztására került sor.

13 Megjegyezzük, hogy a nemzeti bizottságok politikai szerepét húzta alá az is, hogy az ipartestületi választások korábban a főszolgabíró elnöklete alatt zajlot11 B. m. főisp. ált. 1945—249. 12 B. m. főisp. ált. 1945—389. 13 Pécsi j. fszb. 1945—1284.