A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
BEVEZETÉS
ták le. Az iparügyi miniszter 50.027/1945. Ip. M. sz. rendelete viszont ezt a jogkört a helyi nemzeti bizottságokra ruházta. A nemzeti bizottságok rendkívül sokoldalú tevékenységét természetesen a közigazgatási iratok nem tükrözik megközelítő teljességben sem. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó kutatónak elsősorban a baranyai Nemzeti Bizottságok fennmaradt anyagát, jegyzőkönyveit és levelezési anyagát kell tanulmányoznia. A közigazgatási anyag ebben kiegészítő adatokat nyújt, s ezért közleményünkben arra törekedtünk, hogy bemutassuk azokat a témákat, amelyekre nézve a közigazgatás iratanyaga forrásul szolgálhat. Ilyen pl. a nemzeti bizottságok szociálpolitikai állásfoglalása. A háborús pusztítások következményeként megbénult ipari és kereskedelmi élet, az áruellátás nehézségei, amelyek azonnal jelentkeztek az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árában, nehéz helyzetbe hozták nemcsak a közalkalmazottakat, hanem minden bérből és fizetésből éle dolgozót. Az Ideiglenes Kormány 78/1945. M. E. sz. rendelete már 1945 januárjában úgy intézkedett, hogy minden vármegye székhelyén és minden thj. városban bérrendező bizottságot kell létrehozni. A bizottság hét tagból állt: a szakszervezetek és a Nemzeti Bizottság kétkét tagot delegált, a munkaadók (vállalatok) képviseletében megjelenő két tagot viszont a főispán nevezte ki. A bizottság elnökét ugyancsak a főispán nevezte ki a törvényhatóság szaktisztviselői közül. A rendelkezés végrehajtásaképpen Pécsett és Mohácson is létrehozták a Munkabérrendező Bizottságot. A Pécsi Nemzeti Bizottság szoros együttműködésben dolgozott a megyei Szakszervezeti Titkársággal, s együttesen támogatták a bizottságba delegált tagjaik munkáját. A pécsi munkabérmegállapító bizottság márciusban határozatot hozott egy sor szakmára vonatkozóan, s megállapította az ott fizetendő munkabéreket. (Sütő-, tej-, bőröndös- és bőrdíszműves-, építő-, malom-, hús-, szabó-, asztalos-, fém- és szerelő-, műkő- és cementáru-, textilipar.) A bizottság ezzel tk. túllépte a rendeletben megszabott hatáskörét, mivel a rendelet csak a javaslattétel jogát adta meg számára. Az adott helyzetben azonban a forradalmi megoldás a dolgozók érdekeit szolgálta, s ezért a kormányhatalmat képviselő főispán is egyetértett ezzel az öntevékeny hatáskörbővítéssel: a Munkabérrendező Bizottság ár- és bérmegállapító határozatait elfogadta és rendeleti úton közölte az alsóbbfokú hatóságokkal, hogy a pécsi Munkabérrendező Bizottság határozatai az egész megyére nézve kötelezőek. Vl A bizottság azonban még egyéb kérdésekben is illetékességet vívott ki magának. Pl. a kisipari alkalmazottak elbocsátásához a Munkabérrendező Bizottság hozzájárulása volt szükséges. 15 A mezőgazdasági munkabérrendező bizottságok újjáalakítását, illetve a korábbi működésének megszüntetését, és új Vármegyei Mezőgazdasági Munkabérrendező Bizottságok felállítását a földművelésügyi miniszter 1945 márciusában rendelte el. Ennek összetételét a következőkben határozta meg: 5 tag a Földmunkásszövetség vármegyei csoportjából, 5 tag a vármegyei gazdasági egyesület tagjai közül, továbbá a mezőgazdasági termelő ágak igazgatását végző állami szervek vezetői. Pécsett megindult a Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottság szervezése. Van azonban nyoma a közigazgatási iratanyagban annak, hogy a pécsi kommunisták megkezdték a Földmunkásszövetség helyi szervezetének kiépítését a megyében. Hasonlóképpen jártak el Mohácson is, ahol ugyancsak felállították a Mezőgazdasági Munkabérrendező Bizottságot, bejelentették a főispánnak, hogy mivel Mohácson és környékén a 14 Siklósi j. fszb. 1945—1585. 15 Uo.
