A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

ságokat. A helyi pártszervezet létezéséről gyakran abból van tudomásunk, hogy az illető pártszervezet valamilyen ügyben a jegyzőhöz vagy a főszolgabíróhoz fordult. Nem egyszer helyiségügyek őrizték meg a helyi pártszervezet működésének időpontját. (177. sz. dok.)

8 A poltikai élet kibontakozása lassú folyamat volt Baranyában, s természetszerűleg először a városokban, majd a nagyobb községekben élénkült meg a pártmozgalom. A pártélet megindulása éppen a Nemzeti Bizottságokon belül kiéleződő vitákban, politikai csatározásokban jelentkezett elsősorban. Találkozunk olyan törekvésekkel, hogy a Nemzeti Bizottság működését valamiféle egyesületi, vagy testületi szabályozás alá veszik. Különösen olyan nemzeti bizottságoknál került ez élesen előtérbe, ahol az egyes pártok között heves viták zajlottak, s a szembenálló felek valamelyike valamiféle „közjogi" szabályozással szerette volna ellenfelét harcképtelenné tenni. A mohácsi Nemzeti Bizottság pl. márc. 12-én azzal a kérdéssel fordult a főispánhoz: határozatképes-e a Nemzeti Bizottság, ha ülésén valamelyik párt képviselői nem jelennek meg, vagy otthagyják az ülést, de jelen marad a Nemzeti Bizottság tagjainak többsége? Ugyanebben a levélben kérnek felvilágosítást arra nézve is, hogy a szakszervezetek képviselői jogosultak-e a Nemzeti Bizottságban részt venni? Ezzel egyidejűleg érkezett a főispánhoz a mohácsi Szabad Szakszervezetek Szövetségének beadványa, amelyben viszont arra nézve kérnek felvilágosítást, van-e arra törvényes rendelkezés, hegy a Nemzeti Bizottság tagjainak igazolniuk kell két évi helyben lakást és adózást. Erre vonatkozóan a főispán továbbította a kérdést a Szabad Szakszervezeti Titkársághoz, ahonnan B. Nagy Gusztáv aláírásával olyan értelmű válasz érkezett, hogy a nemzeti bizottságoknak írott jogforrásuk nincs, ,.a magunk részéről azonban természetesnek tartanánk, hogy a Nemzeti Bizottság tagjainak legalább két évi helybenlakást igazolniuk kellene".

9 A mohácsi Nemzeti Bizottságon belül dúló pártellentétek hosszú időre megakasztották az önkormányzati szervek újjáalakítására és az ipartestület vezetőségének megújítására vonatkozó kormányrendelet végrehajtását. Tárgyalt időszakunk vége felé azonban egyre több hasonló ügy került a főispán elé. Pl. Dunaszekcsőn még júniusban sem jutott nyugvópontra a képviselőtestület újjáválasztásának ügye. A baloldali erők a paritásos megoldást kívánták, a helyi FKGP azonban erről hallani sem akart, mivel tagjainak száma jóval több volt, mint a munkáspártokéi. A dunaszekcsői kommunista párt delegáltjai ez ellen azért tiltakoztak, mert mint a főispánhoz küldött beadványukban írják, a Kisgazdapárt „helyi szervezete sok volksbund- és reakciós elemet tart soraiban". Júniusban hasonló problémák mutatkoztak a siklósi és szentlőrinci képviselőtestületek újjászervezésénél is.

10 A Nemzeti Bizottságokon belül folyó pártharcok azért voltak nagy jelentőségűek, mert a közigazgatási hatóságok a nemzeti bizottságok véleményét meghallgatták és azokat sok helyütt, mint hatósági döntések alapját tekintették. így volt ez különösen Mohács város polgármesteri hivatalának ügyintézésében. A mohácsi polgármester minden olyan véghatározatában, ahol az ügy előzetesen a Nemzeti Bizottság ülésén megtárgyalásra került, az indokolásban a Nemzeti Bizottságra hivatkozott, mint joghatóságra. A hegyháti járásban járási Nemzeti Bizottság alakult, s ennek döntéseit a főszolgabíró (aki egyébként a Nemzeti Bizottság ülé8 Ugyanebben a tárgyban lásd az SZDP péesváradi szervezeteinek beadványát: pécsváradi j. fszb. 1945—44. 9 B. m. főisp. ált. 1945—507. 10 B. m. főisp. ált. 1945—525, és 619. 2Í