A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
ELŐSZÓ HELYETT. Írta: Dr. Boros István
ják magyarázatukat. Utóbbi körülmény tette pl. szükségessé, hogy mint főispán és mint közellátási kormánybiztos, amennyiben elodázhatatlanná vált, a „normától" eltérve, még hatáskörömet túllépve is, tisztviselőket, a rendőrségnél tiszteket, a MÁV Pécsi Üzletigazgatóságánál üzletigazgató helyettest stb. nevezzek ki. IV. Ami azonban a pécsi és baranyai helyzetet a felszabadulást követő kb. V2 évig az ország többi részétől, beleértve a fővárost is, leginkább s az élet valamennyi megnyilvánulására kihatással, előnyösen megkülönböztette, úgyszólván különálló szigetté tette, az egy primär adottság, a „gazdasági bázis" volt, amely már az indulásnál jelentős előnyöket biztosított részünkre. Ez mind a marxisták és a haladás gondolatát képviselő többi demokratikus párt híveinek, mind a reakciósoknak szemléletét egyformán és döntően befolyásoló tényező — mert nyilvánvaló, hogy valamennyinek, mielőtt még politizáltak, legelsősorban ennie kellett — városunkban és megyénkben a háború pusztításai ellenére is. elviselhető volt; több körülmény szerencsés találkozásának eredményeként, a közellátás háborús viszonyok között rendkívül nehéz problémáit, ha nem is kifogástalanul, de többé-kevésbé tűrhetően tette megoldhatóvá. Különálló, s rendkívül tanulságos, de túl terjedelmes fejezete lenne felszabadulásunk történetének, ha erre még vázlatosan is kiterjeszkedni törekednék. Ezért éppen csak érintve a kérdést, a következőkre szorítkozom. Mohácsnál, a Duna szigeti oldalán egy hónapig állt ugyan a front, de ahogy a szovjet csapatok 1944. november 26-án offenzívába kezdtek és átkeltek a Dunán, a több mint 4500 km 2 kiterjedésű vármegyét alig 10 nap alatt megtisztították á németektől. Sem kiadósabb harácsolásra, sem rablásra, sem a javak elpusztítására és megsemmisítésére nem volt elegendő idejük. Ez volt az egyik körülmény, mely lehetővé tette — végső soron tehát a szovjet csapatok hadvezetésének és erejének eredményeként —, hogy gazdasági javaink tekintélyes része, bár jelentős károsodással, de megmenthető maradt. Még a Dráva menti baranyai falvakban a németek támadása nyomán 1945. márciusában okozott károk sem tették a helyzetet e tekintetben kétségbeejtővé. A másik, a gabona, a hús és zsír, tehát elsőrendű fontosságú élelmiszerkészleteink megmentésének ugyanilyen fontos tényezője — melyet, legalábbis eddig általában elhallgattak —. a lakosság ellenállása volt; nem a nyílt, fegyveres, hanem lelki ellenállása és szabotálása! S ki kell emelnem, hogy nem kis mértékben még a jómódú baranyai németek részéről kifejtett ellenállás is. Mert annak ellenére, hogy Baranya a volksbundisták egyik központja volt, s a nagynémet nácipropaganda már a 20-as évek vége felé munkába vette a németeket, ahogy a nekivadult német szoldateszka brutalitása velük szemben is fokozódott, sa háború kimenetelét illetően illúzióik oszladozni kezdtek, még azok is, akik érzelmileg ugyan a németséghez húztak, kezdtek kijózanodni. Pénzt és élelmiszert dugdostak el leleményesen, rendkívül ügyesen leplezett rejtekhelyeken, nem is beszélve a magyar, a sokác vagy vegyeslakosságú falvakról, úgyszólván kivétel nélkül mindenütt; de főleg ott, ahonnan munkára a pécsi, komlói bányákba vagy egyéb ipari üzemekbe is bejártak, sa németek várható vandal rombolásaira számítva, a munkásság körében a védelemre és szabotálásra ugyancsak felkészültek. A hatóságok, a jegyzők jártak elől jó példával; látszatra vállalták pl. a rekvirálásök végrehajtását, színleg buzgólkodtak is. de a gabona szállításához fuvar alig, az állatok .el-.
