A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
ELŐSZÓ HELYETT. Írta: Dr. Boros István
közti, általában súrlódásmentes kapcsolatokat, s a parasztsághoz is közelebb tudtak jutni és rájuk politikailag hatni. így lettek nálunk a szakszervezetek a pártok és a Nemzeti Bizottságok irányításával nemcsak a politikai szemléletre, a szocializmusra való nevelés, de az újjáépítés iskolái is. Országos „norma" szerint ment végbe a demokratikus országépítés több más elvi és gyakorlati szempontból egyaránt döntő fontosságú műveletének és eseményének végrehajtása. Mindenekelőtt az Ideiglenes Nemzetgyűlés városi és megyei képviselőinek megválasztása 1944. december 17-én, mely alkalommal egy, a Pécsi Nemzeti Színházban megtartott, s lelkes hangulatú népgyűlés, Vas Zoltán és gróf Teleky Géza debreceni küldöttek jelenlétében, a következő 15 képviselőt delegálta a döntő jelentőségű, programot adó és kormányt választó Nemzetgyűlésbe : dr. Boross Istvánt és Rajkovics Edét a Kommunista Pártból ; Pozsgai Gyulát és Bobánovits Jenőt a Szoc. Dem. Pártból; Kovács Bélát, Vörös Vincét és Perr Viktort a Kisgazda Pártból, utóbbit mint Pécs város régebbi töx-vényhatósági bizottságának és a papságnak képviselőjét ; Kiss Tóth Józsefet a Kisgazda Pártból, a vármegyei törvényhatóság részéről; Dr. Balassa Miklóst a Polgári Demokrata Pártból ; Molnár Kálmánt az Erzsébet Tudományegyetem részéről; Dr. Andics Erzsébetet, Vas Zoltánt, mint központi kiküldötteket; Gergely Lajost és Kübler Jenőt, a Szabad Szakszervezetek részéről; Kelemen Károlyt, mint a bányászság képviselőjét. Pártállás szerint tehát 6 kommunistát, 3 szociáldemokratát, 4 kisgazdát, 1 polgári demokratát és 1 pártonkívülit, akik szovjet katonai gépkocsikon, részben hadfelvonulási területen keresztül utaztak Mohácson, Baján, Szegeden át Debrecenbe. A megalakult új kormánnyal való összeköttetés azonban képviselőink visszatérése után is csak alig valamivel lett jobb. A „Magyar Közlönyt", kormányunk hivatalos lapját, több mint negyedévig csak 2—3 hetes késéssel kaptuk kézhez. A kormányrendeletek végrehajtásában, ha néha késve is, ennek ellenére nem volt fennakadás. Még az 1945. március elei, bennünket közvetlenül és közelről (30 km), a Dráva baranyai oldaláról fenyegető német ellentámadás — hála a szovjet és bolgár csapatok hősies ellenállásának — sem okozott zavart. Azon a napon pl., melyen a német ellentámadás Drávaszabolcsról megindult, 1945. március 6-án, volt az új Vármegyei Törvényhatósági Bizottság ünnepélyes alakuló ülése, és ment végbe — tompa ágyúmorajlástól kísérve — a vármegye főispáni székébe való beiktatásom. Hasonlóan, a rendeletek szellemének és előírásainak megfelelően történt a reakció elleni küzdelem, az igazolási eljárások, a népügyészség, a népbíróságok ügyében hozott törvényes rendelkezések, továbbá a legjelentősebb forradalmi lépés: a földreform végrehajtásával kapcsolatos intézkedések kivitelezése is.*** Az ország más megyéiben lejátszódó ugyanezen műveletekkel és eseményekkel való összehasonlítás nyomán mutatkozó lényegtelen különbségek (a. német lakosság elleni szankciók, telepítés, stb.), a helyi viszonyok adottságaiban és Baranyának a már felszabadult keleti országrészektől, valamint a kormány székhelyétől való távolságában és a háborús viszonyokból fakadó izoláltságában talál*** A földreformmal kapcsolatban lásd dr. Kopasz Gábor: Az 1945. évi földbirtokreform végrehajtása Pécsett és Baranya megyében című dolgozatot a „Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez, 1944—1960." c. kötetben.
