A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

ELŐSZÓ HELYETT. Írta: Dr. Boros István

szakszervezeti mozgalmat indítottuk el. Paritásos alapon a kommunista és szociáldemokrata pártok 5—5 tagjából mindjárt kezdetben, még 1944. december első felében megalakítottuk a Szakszervezeti Tanácsot, a vidéki szakszervezetek régebbi csúcsszervének, a helybeli Szakmaközi Bizottságnak illetve Szaktanácsnak folytatásaként, már csak a jelentősen megszaporodott szakszervezeti csoportok és alapszervek cca. 15 000 főre rúgó tagságának összefogása, munkájuk egybehangolása és ellenőrzése érdekében is. Kezdetben — az agilitásukról ismert Krancz Pál, Hámori András és Vidolovits Nándor elvtársak vezetésével — rajta keresztül ez időben főként csak a bányavidékekre, városi és környékbeli üzemekre szorítkozó működéssel, nemcsak a névtelen hősök ezreit mozgósítottuk munkára, mit sem tudva a szegedi üzemi tanácsok felállításáról, létrehoztuk a bizalmi rendszerű Ideiglenes Üzemi Bizottságokat, nagyobb létszámú üzemekben a Bizalmi Testületeket, hogy abban az időben még az üzemek régebbi igazgatóival, vagy a gyártulajdonosokkal együtt, a munka megindulását akadályozó nehézségek likvidálásával, szem előtt tartva a távolabbi politikai szempontokat is, a termelő munka mielőbbi felvételét minél hathatósabban biztosítsuk. A későbbiekben, 1945 elején B. Nagy Gusztáv elvtársat mint titkárt, továbbá a szociáldemokrata dr. Ormos György jogszakértőt vontuk be a bizottság munkájába. A régi szakszervezeti mozgalom tapasztalataival rendelkező B. Nagy Gusztáv írta meg és foglalta egybe a megváltozott viszonyoknak megfelelő, 1945. február 20-án megjelent üzemi alkotmányt, illetve szabályzatot, mely függetlenül az Iparügyi Minisztérium 1945. február 15-én kiadott, de Pécsre csak jóval később érkezett rendeletéről, nemcsak a munkavállalók és munkaadók magatartását és kötelességeit, de előbbiek irányító befolyását és jogát a vezetéshez is imperative előírta. Ahogy azonban a hadműveletek távolodásával a mozgás s a közlekedés is egyre szabadabbá vált, még a kormánnyal való kapcsolatok felvétele előtt, 1945. március első napjaiban létrehoztuk kommunista vezetés alatt a Megyei Szakszervezeti Bizottságot is, melynek a szakszervezeti mozgalom jelentős kiszélesítésén kívül a gazdasági élet talpraállítása, fokozása és irányítása tekintetében is (Újjáépítési Szövetkezet, Általános Fogyasztási Szövetkezet, Közgazdasági, Bérügyi, Pénzügyi Bizottságok stb.), a Szakszervezeti Tanács mellett, mely mint városi szervezet működött tovább, rendkívüli fontos, mondhatnánk forradalmi jellegű szerepe és döntő befolyása volt. Az üzemek, a gazdasági élet vérkeringésének megindulása, a termelés szempontjából legfontosabb nyersanyagok és élelmiszerek kiváltképp árucsere útján történő beszerzésének (vas, bányafa, olaj, cement stb.) megszervezése révén — a legtöbb esetben kommunista kezdeményezésre — elsősorban az ő érdemük. Tagjaik — valamennyi régi, a munkásmozgalomban edzett és sokat tapasztalt elvtárs — a Megyei Szakszervezeti Bizottságban a kommunista Lakatos József titkár, s a későbbiek folyamán a szoc. dem. Czett József helyettes titkár vezetésével is, mindenütt ott voltak, ahol tanácsra, segítségre, közreműködésre volt szükség. Élénk tevékenységet fejtettek ki a Nemzeti Bizottságban, a Földosztó Bizottság munkájában, és többek között a falujárás, a vetőmag beszerzésének, a meglévő fogatos és gépi munkaerők elosztásának, a termés betakarításának stb. megszervezésével, a helyes szövetkezeti politika magvetőivé és megalapozóivá lettek vidéken is. Akcióik közben, felfüggesztve a pártok között fennálló elvi ellentétek néha élesebb, néha barátságosabb vitáit, a közös elesettségben a polgári pártok tagjaival és pártcnkívüliekkel is összefogva, valóságos „hazafias népfront hangulatban", jelentősen fokozták a munkakedvet, az aktivitást; megteremtették a pártok, elsősorban természetesen a két munkáspárt