A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

ELŐSZÓ HELYETT. Írta: Dr. Boros István

járt az első napokban, a kommunista párt megalakulása után egy úgyszólván állandóan ülésező tizenkét tagú Intéző Bizottságot alakítottunk a kommunista, a szociáldemokrata-, a kisgazda-, földmunkás- és polgári párt képviselőiből, paritásosán, minden pártból 4—4 taggal. A továbbiakban ez lett a „Nemzeti Bizottság", a város és vármegye legfelsőbb kormányzati szerve, mely nemcsak az új demokratikus, az országban elsőként életrehívott önkormányzati szervek (városi, vármegyei törvényhatóságok kis- és közgyűlése megalakulásáig, 1945. február 14., ill. 1945. március 6.), de a Nemzeti Bizottságok hatáskörét 1945 tavaszán megszűkítő kormányintézkedések után is még hónapokon keresztül tevékenykedik, ha a közigazgatási kérdésekben már nem is hoz határozatokat. Jelentőségéről, működéséről, szerepéről a népi demokratikus életforma kialakításában már tanulmány is jelent meg.** Ezért csak azt említem meg vele kapcsolatban, ami az említett tanulmányból nem derül ki, hogy tagjainak száma az eredeti 12-ről állandó kiegészítésekkel a duplájára növekedett, hogy ülésein az egyes pártok képviselői felváltva elnököltek, s hogy tagjai sorában kezdetben az ellenállásban résztvett s a nyilasok által elhurcolt régebbi főispán, Nikolits Mihály is mint kisgazdapárti delegált, szintén szerepelt. Kortörténeti szempontból érdekes eseményként azt is érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a Nemzeti Bizottság az ún. zsidótörvényeket egyik első ülésén már hatályon kívül helyezettnek és érvénytelennek nyilvánította. Munkásságának méltatása, mint egyik tagjára és szerény szereplőjére, nem tartozik rám, de hogy 25 éves távlatból, objektív mérlegelés alapján mégis milyen vélemény formálható róla, azt a csak éppen említett dolgozatból (145. old.) vett következő idézet világítsa meg: „A pécsi és baranyai Nemzeti Bizottságok 1944—1945. évi működésére vonatkozó ... feldolgozott levéltári anyag . .. különösen azt dokumentálja, hogy milyen sokoldalú tevékenységet kellett kifejteni egy, a kormány székhelyétől nagy távolságra levő s a háborús és közlekedési nehézségek miatt az állandó összeköttetést fenntartani nem tudó helyi szervnek az eléje tornyosuló új feladatok megoldásában. Ha a pécsi tapasztalatok a reakció erőinek fokozott jelenlétét is mutatják, a Nemzeti Bizottság a haladó erők szerve volt, egész működése, melynek motorja itt is a Kommunista Párt és segítője a kommunista főispán volt, a népi demokratikus építés szolgálatában állott: 25 év után vizsgálódásunk során, ha a Nemzeti Bizottságot beállítjuk állami mechanizmusunk akkor még frissen bontakozó szervezetébe, megnyilatkozásaiban a pozitív vonások kerekednek felül. Működése és küzdelmei így szolgálnak tanulságul e forradalmi korszak boldog építői számára!" (Csizmadia A. i. m.) Magától értetődő, hogy élénk tevékenység színhelye volt a Nemzeti Bizottságon kívül minden más politikai fórum is. A Függetlenségi Frontban egyesült valamennyi pártnak, helyesebben az országnak, az egész magyar népnek közös érdeke volt, hogy megnyerjük a különböző csatákat: legelsősorban és legfőképpen a kenyércsatát és a széncsatát, s hogy legyűrjük a szállítás, a közlekedés terén elénk meredő és ijesztő nehézségeket. Ezért, különösen a két munkáspárt számára a tagtoborzással és tagfelvételekkel egyidőben, az alapszervezetek létrehozása volt legfontosabb feladatunk, különösen a bányászkörzetekben, s ezzel párhuzamosan a falvakban. Ugyanakkor azonban az üzemekben, a műhelyekben és vállalatokban is a legszélesebb körű ** Csizmadia Andor: A Nemzeti Bizottságok a felszabadulás utáni állam mechanizmusában. A pécsi és Baranya megyei Nemzeti Bizottság 1944—1945. évi történetéhez. „Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944—1960" c. kötetben. Pécs, 1961.