A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

ELŐSZÓ HELYETT. Írta: Dr. Boros István

járt az első napokban, a kommunista párt megalakulása után egy úgyszólván ál­landóan ülésező tizenkét tagú Intéző Bizottságot alakítottunk a kommunista, a szociáldemokrata-, a kisgazda-, földmunkás- és polgári párt képviselőiből, pari­tásosán, minden pártból 4—4 taggal. A továbbiakban ez lett a „Nemzeti Bizott­ság", a város és vármegye legfelsőbb kormányzati szerve, mely nemcsak az új demokratikus, az országban elsőként életrehívott önkormányzati szervek (városi, vármegyei törvényhatóságok kis- és közgyűlése megalakulásáig, 1945. február 14., ill. 1945. március 6.), de a Nemzeti Bizottságok hatáskörét 1945 tavaszán meg­szűkítő kormányintézkedések után is még hónapokon keresztül tevékenykedik, ha a közigazgatási kérdésekben már nem is hoz határozatokat. Jelentőségéről, mű­ködéséről, szerepéről a népi demokratikus életforma kialakításában már tanul­mány is jelent meg.** Ezért csak azt említem meg vele kapcsolatban, ami az em­lített tanulmányból nem derül ki, hogy tagjainak száma az eredeti 12-ről állandó kiegészítésekkel a duplájára növekedett, hogy ülésein az egyes pártok képvise­lői felváltva elnököltek, s hogy tagjai sorában kezdetben az ellenállásban részt­vett s a nyilasok által elhurcolt régebbi főispán, Nikolits Mihály is mint kisgazda­párti delegált, szintén szerepelt. Kortörténeti szempontból érdekes eseményként azt is érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a Nemzeti Bizottság az ún. zsidótör­vényeket egyik első ülésén már hatályon kívül helyezettnek és érvénytelennek nyilvánította. Munkásságának méltatása, mint egyik tagjára és szerény szereplőjére, nem tartozik rám, de hogy 25 éves távlatból, objektív mérlegelés alapján mégis mi­lyen vélemény formálható róla, azt a csak éppen említett dolgozatból (145. old.) vett következő idézet világítsa meg: „A pécsi és baranyai Nemzeti Bizottságok 1944—1945. évi működésére vonatkozó ... feldolgozott levéltári anyag . .. külö­nösen azt dokumentálja, hogy milyen sokoldalú tevékenységet kellett kifejteni egy, a kormány székhelyétől nagy távolságra levő s a háborús és közlekedési ne­hézségek miatt az állandó összeköttetést fenntartani nem tudó helyi szervnek az eléje tornyosuló új feladatok megoldásában. Ha a pécsi tapasztalatok a reakció erőinek fokozott jelenlétét is mutatják, a Nemzeti Bizottság a haladó erők szerve volt, egész működése, melynek motorja itt is a Kommunista Párt és segítője a kommunista főispán volt, a népi demokratikus építés szolgálatában állott: 25 év után vizsgálódásunk során, ha a Nemzeti Bizottságot beállítjuk állami mechaniz­musunk akkor még frissen bontakozó szervezetébe, megnyilatkozásaiban a po­zitív vonások kerekednek felül. Működése és küzdelmei így szolgálnak tanulsá­gul e forradalmi korszak boldog építői számára!" (Csizmadia A. i. m.) Magától értetődő, hogy élénk tevékenység színhelye volt a Nemzeti Bizott­ságon kívül minden más politikai fórum is. A Függetlenségi Frontban egyesült valamennyi pártnak, helyesebben az országnak, az egész magyar népnek közös érdeke volt, hogy megnyerjük a különböző csatákat: legelsősorban és legfőkép­pen a kenyércsatát és a széncsatát, s hogy legyűrjük a szállítás, a közlekedés terén elénk meredő és ijesztő nehézségeket. Ezért, különösen a két munkáspárt számára a tagtoborzással és tagfelvéte­lekkel egyidőben, az alapszervezetek létrehozása volt legfontosabb feladatunk, különösen a bányászkörzetekben, s ezzel párhuzamosan a falvakban. Ugyanakkor azonban az üzemekben, a műhelyekben és vállalatokban is a legszélesebb körű ** Csizmadia Andor: A Nemzeti Bizottságok a felszabadulás utáni állam mecha­nizmusában. A pécsi és Baranya megyei Nemzeti Bizottság 1944—1945. évi történeté­hez. „Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944—1960" c. kötetben. Pécs, 1961.

Next

/
Oldalképek
Tartalom