Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

A megye ezért megkérdezte a várost, hogy akar-e városi törvényszéket, vagy lemond első bírósági hatóságáról. A képviselőtestület végzésében leszögezte: „Miután a Város rendezett tanács, s illetőleg első bírósági hatósággal legfelsőbb k: királyi szabadalom által felruházva légyen, ezen állásától azonban a mostani képviselőség, őseinek — kik ezt meg szerezték — Sz. hamvainak meg sértése nélkül el nem állhat, következőleg első bírósági állásáról megbiilyegzés, és elődei nevére való méltatlanság nélkül le nem mondhat, erre nézve törvényszéki bíróságát egyhangúlag és átaljános véleményei az országbírói értekezlet nyomán, és abban rendelt szabályokhoz képest rendezni elhatározta."

58 Leendő városi törvényszékéhez Mohács városa újból kérte a telekkönyvek kiadását. A megyebizottmány a telekkönyvtartási jog iránti kérvényt elutasította, „miután kezelésük ki nem szakíttathatik ezentúl is a központban maradnak." A városi törvényszék szervezésére pedig Jeszenszky Ferenc első alispánt, Angyal Pál főjegyzőt, Hatos Gusztáv főszolgabírót és esküdtjét küldte ki.

59 A szeptember 22-i képviselőtestületi ülés a telekkönyv kiadás megtagadását nem ismerte el jogosnak és fellebbezést határozott el: „Mivel a törvénykezés, és igasság szolgáltatás telekkönyv nélkül eszközölhetetlen, midőn az országbírói értekezleten, az első bírósági hatósági Városok bíróság, s törvényszék alakításával megbízattak, egyszersmind a telekkönyv vezetési joggal is megbízatniok kelletett, és a törvényből ennek csupán véletlenül kelletett kimaradni, megkerestetni határoztatik tehát Országbíró Ur ö nagy méltósága a törvénynek e részbeni megmagyarázásáért, és folyamodásilag felkérendő a Város telekkönyvi kiadatásáért és vezetési joggal leendő felruházásáért."

60 Érdemi intézkedésre a politikai rendszerváltozás miatt nem jutott már idő. Igaz, hogy Melczer István személynök szeptember 11-i levelére a megyebizottmány jelentette, hogy „a Megyében egyedül Mohács Mezővárosa bír rendezett Tanáccsal, s így az Országbírói értekezlet szerint első bírósági törvényszékkel", de az 1861. évi alkotmányos megye és városvezetésnek az ITSZ szerinti tanácsrendezésre már nem nyílt lehetősége.

61 A rendezett tanácsú mezóvárosok bizonytalan helyzetét egyébként jól tükrözi a személynök levele, mely szerint a r. t. mezővárosok neve és száma nem ismert.

62 1861-ben a közvélemény többsége és az április 6-án összeült országgyűlés egyaránt az 1848. évi alapok helyreállítását követelte.

63 Szerte az országban kisebbnagyobb politikai ellenállás bontakozott ki, amelyhez Mohács mezővárosa is csatlakozott. Zemplén megye megkeresésére - amelyben „ö felsége által a legfőbb törvény székekhez kinevezett oly egyének elmozdítását követeli kik az elmúlt gyászos 11 években nemzetellenies viseletükkel magukat beszenynyezve azon hivatalokra érdemetlenekké lettek" - a város tanácsa május 10-i ülésén így válaszolt: „Zemplén Megyének feliratát melyben a legfőbb törvényszékhez kinevezett nemzetellenes hivatalnokok elmozdítását követeli Mohács városa sajátjának vallván törvényes kívánsága odajárul, miszerint azok helyébe országosan ismert capacitások s fedhetetlen erkölcsű egyének alkalmaztassanak".

64 58 BML Mohács város képv. jkv. 76/1861 (szept. 14.) 59 BML Bvm. Bizottm. jkv. 1921/1861 (szept. 16. és folyt.) 60 BML Mohács város képv. jkv. 77/1861 (szept. 22.) 61 BML Bvm. Bizottm. jkv. 1832/1861 (szept. 16. és folyt.) 62 BML Bvm. Alisp. ein. ir. 1035/1861 63 Lásd részletesen Szabad i. m. 191-192, 438-597. p. 04 BML Mohács város tan. jkv. 427,1861 (máj. 10.)