Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

A legnagyobb ellenállás a Bach-korszakban behozott állami adókkal szemben bontakozott ki, amelyet a megyék mindaddig míg az országgyűlés nem rendelkezik felőlük, nem ismertek el törvényesnek. Az uralkodó legfelsőbb elhatározásával az egyenes adózással kapcsolatos ügyeket, mivel a megyei törvényhatóságok nem voltak hajlandók intézni, a cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóságokra ruházta át, amelyek karhatalmat is alkalmazhattak. A helytartótanács vonakodott erről külön hirdetményt, falragaszokat kiadni,

65 egyszerűen csak a törvényhatóságok tudomására hozta április 24-i körlevelében.

66 Ennek hatására a megyebizottmány máj'us 11-én a megye lakosait a nem alkotmányos adó megtagadására szólította fel: „s tudomásunkra jutott ugyan is: miszerint a múlt években már tető pontig fölcsigázott császári adót — melynek behajtását mint törvénytelent Magyar Országnak mindannyi törvényhatóságai a jövőre megtagadták, jelenleg fináncz biztosok által katonai erőhatalommal kényszeríti behajtani. Minekutána pedig e Magyar Hazában senkinek másnak, mint a törvényesen egybegyűlt magyar ország gyűlésnek áll hatalmában az adót kivetni, és behajtani, — mi ezen erőszakos eljárás, és törvénytelen zsarolás ellen Isten, s a világ igazságos ítélőszéke előtt ünnepélyesen tiltakozunk, s óvást teszünk!"

67 A közzétett felhívásra a képviselőtestület elhatározta: „Kézhez vett Megyei felhívás nemcsak a Város házánál öszve hivandó családfőknek felolvasandó, és megmagyarázandó, hanem minden utza szegleten, a lakosságnak értesítése végett, kifüggesztendő lészen, az erőszak következetében a lakosságnak eshető kára feljegyzendő, és teendő hivatalos jelentés mellett járásbeli főbíró Urnák megküldendő lévén; eszközlésére a beltanács elutasíttatik. Mivel pedig kécségtelen: hogy a beltanács tagjai, és Városi hivatalnokok az erőszakkal leginkább zaklattatni fognak, azoknak eréllyessebben tartására nézve, katonatartási kölcsége a Városi pénztárból megtéríttetni határoztatik."

68 A katonai erővel történő adószedés Mohácson június 7-től 10 napon át tartott. Vonka cs. kir. adófelügyelő 1030,32 forint „sarcot" szedett be, és 247,54 forint fogyasztási adót, melyeket a városi pénztár kifizetett ill. megtérített.

69 A városi tisztviselőség a katonaság ellátásáért 497,60 forint kárpótlást kapott.

70 Az október 2. és 6-a közötti katonai adóvégrehajtás alkalmából Vonka cs. kir. adófelügyelőnek 395 forintot fizettek ki.

71 Mohács csak azért menekült meg ilyen gyorsan - bár ideiglenesen - a katonai adóvégrehajtástól, mert a követelt 9476, 63 1/2 forint adót maga a város fizette ki. Utolsó létező vagyonát a két darab, öszszesen 10 500 pengőforintos államkölcsön kötelezvényt adta át az adófelügyelőnek.

72 Az államkölcsön papír eladásának igazi oka az volt, hogy Stájevics Pál városfőbíró az augusztus 4-i képviselőtestületi ülésen kijelentette: „a legelő, és fogyasztási, mint törvénytelen adók mellőzésével" csak a lelkészek és a tanítók fizetését kell adóként a lakosságra kivetni.

73 Igy, később már nem akarta és nem is merte a tanács a megszüntetettnek nyilvánított adókat a lakosságtól követelni, ezért in65 Sashegyi i. m. 81-82. p. 66 BML Bvm. Bizottm. jkv. 486/1861 (máj. 11.) 67 BML Bvm. Bizottm. ir. 489 1/2/1861 68 BML Mohács város képv. jkv. 52/1861 (máj. 14.) 68 BML Mohács város tan. jkv. 614, 615/1861 (júl. 5.) 70 Uo. 899/1861 (szept. 6.) 71 Uo. 1047/1861 (okt. 22.) 72 BML Mohács város képv. jkv. 82/1861 (okt. 3.) 73 Uo. 69/1861 (aug. 4.)