Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

anyagilag magukat fenntarthassák. Erre vonatkozó engedélyt mind az egyházi, mind a tankerületi kir. főigazgatótól meg is kapták. Igy mind magukat, mind az általuk rendszeresen támogatott szegényeiket továbbra is el tudták látni élelemmel. Az 1943/44-es tanévről jelent meg az utolsó rendszeresített Évkönyv az iskola fennállásának 49. évében. Az 50. évre tervezett megemlékezés majd elmarad, de ennek az Évkönyvnek adatai alapján érdemes rögzíteni az iskola életét. Az iskola hatóságai a következők: Az intézet fenntartója a Mi Asszonyunkról nevezett női kanonok-szerzetesrendi főnöknő Barthos M. Bernarda. Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke: dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek. A hitoktatás püspöki biztosa: Koch Ede perlatus apátkanonok. Katolikus Tanügyi Főigazgatóság elnök főigazgatója: dr. Kürti Menyhért c. tanker. kiz> főigazgató. A dunántúli kerület főigazgatója dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos. Állami főfelügyeieti hatóság a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter: dr. Antal István. Tankerületi kir. főigazgató: dr. Pálos Bernardin, pécsi tankerületi kir. főigazgató. A tanári testület a következő: Rónaky Jolánta mb. igazgató, Antal György világi, dr. Bodosy Mihályné Végh Erzsébet világi, Deli M. Júlia, Garai M. Gonzaga, Horváth M. Maura, Klug K. György világi, Kovács Kálmán hittanár, Kozma M. Gertrud, Magyarka M. Kinga, Major M. Alexia, Major M. Franciska, Maroti M. Sasszumpta, Muszty László világi, Pap M. Teréz, Rónaky M. Kalliszta, Somogyi Géza világi, Somos M. Felicitasz, dr. Szaich Ernöné világi, Szentes Károly hittanár, Szűcs M. Gerarda, Sásdy Szilvia világi, Zányi M. Foréria. A tanári kar színvonalát a pécsi pedagógus közéletben inkább szereplő világi tanárokból is megállapíthatjuk. Valamennyien jelentős szerepet visznek majd később is a pécsi kulturális életben. Az összes beiratkozott tanuló 254 volt. Ebből osztályzatot nyert 249. Szüleinél lakott 153, a zárda internátusában 55, a dr. Mirbach Júlia által vezetett Sancta Maria Leánynevelő Intézetben 11 (a tanév befejezése után ezt a 76 férőhelyes internátust tölti fel majd a püspök ,,menekült és irataikat elvesztett apácák"-kal), a Matessza árvaházban 2, a Református Leánynevelő Intézetben és a Baldauf otthonban a vidéki református és evangélikus növendékek laktak. Az intézet alatt is elhúzódó mélypincében rendezték be és az előírásoknak megfelelően szerelték fel a légoltalmi óvóhelyeket, és az 1944. március 19-et követő mind gyakrabban megismétlődő légiriadók idején jól begyakoroltán ide mentek a növendékek. Az iskola énekkara rendszeresen részt vett a városban rendezett hangversenyeken, így még március 12-én (vasárnap) a Belvárosi Kat. Körben rendezett nagyböjti esten Kodály- és Bárdos-műveket énekeltek. (De hallgatóként ott voltak a március 19-ére tervezett hangversenyen is, amely Pálos Bernardin tanker, kir. főigazgató fentebb említett közbelépése miatt elmaradt.) A nemzeti öntudat ápolására igen nagy súlyt helyeztek. Ezt szolgálta az évente szokásos ,.zászlótisztelgés" az országzászló előtt is, de felhasználtak a nevelői tevékenységük során minden alkalmat arra, hogy a szociális gondolkodást, a közösségtudatot ébren tartsák a növendékekben. De ezeknek a nevelési eszméknek céljait szolgálták az ifjúsági egyesületek is. így működött a Mária Kongregáció (amely a karácsonyi vásár jövedelmét, 1800 P-t 8 szegény hadiárva felsegélyezésére fordította), az Ifjúsági önképzőkör, amelynek célja az eszményi tanítónő kialakítása volt, aki a magyar szellemi és tárgyi kultúra mély ismerője, őrzője, továbbfejlesztője és átörökítője kell hogy legyen. A sportkör részt vett a városi sporteseményekben is. így a PEAC női csapatával kosárlabda-mérkőzést játszottak, dísztornán vet-