Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

tek részt, de a népitáncot is művelték. Február 27-én pl. a Pécsi Nemzeti Színházban a Széchenyi István Gimnázium diákjaival táncoltak magyar táncokat. Mindig nagy probléma volt - és majd lesz - a tankönyvkérdés. Az ekkori szabályok szerint az iskolában használt tankönyveket az iskola tanári kara határozta meg az egyes kiadóvállalatok által készített és a VKM által jóváhagyott, illetve engedélyezett tankönyvek közül, igy a leánylíceumban és a tanítónőképzőben 1944-ben a következő tankönyveket használták: Leánylíceum I. osztály: Harmat—Sik: Szent vagy Uram. Schütz: Kat. hittan. Kelemen— Németh—Somos: Magyar irodalmi olvasókönyv I. Kelemen-Nérneth—Somos: Magyar nyelvkönyv I—II. Gyepes—Horváth : Német nyelvű évkönyv I. Gyepes: Német nyelvtan I—IV. Miskolczy— Mezősi : Egyetemes történelem. Bálint: Földrajz I. Hortobágyi: Növénytan. Kövessy: Mennyiségtan I. Kerényi: Énektan I. Honvédelmi ism. Leánylíceum I—IV. (Szent István Társulat). Birkás: Francia nyelvkönyv. Segédkönyvek: Magyar helyesírási szabályok. Barthos— Kurucz: Egyetemes történelmi atlasz. Kogutovicz: Földrajzi atlasz. Cserey: Növényhatározó. Dr. Betó—Csukás: Zongoraiskola. II. osztály: Harmat—Sik: Szent vagy Uram. Schütz: Erkölcstan. Kelemen—Németh-Somos: Magyar irodalmi olvasókönyv II. Kelemen—Németh: Magyar nyelvkönyv I—II. Gyepes-Horváth: Német nyelvkönyv II. Gyepes: Német nyelvtan I—IV. Miskolczy—Mezősi : Egyetemes történelem II. Bálint: Földrajz II. Karácsonyi: Állattan. Kövessy: Mennyiségtan II. SzegeczkyKerékgyártó: Testtan és egészségtan. Kerényi: Énektan II. Birkás-Petrich: Francia nyelvkönyv, atlaszok, helyesírási szabályok. III. osztály: Harmónia Sacra. Schütz: Egyháztörténelem. Kelemen-Nérneth: Magyar irodalmi olvasókönyv III. Kelemen—Németh: Magyar nyelvkönyv 111—IV. Mezősi: Magyar nemzet története III. Gyepes-Horváth: Németh nyelvkönyv III. Gyepes: Német nyelvtan I—IV. Mohay—

Straub: Vegyi ismeretek. Kövessy: Mennyiségtan III. Somos—Zentay: Az ember lelki világa. Csernovics—Pogány: Háztartási ismeretek III. Kerényi: Énektan III. Birkás-Petrich: Francia nyelvkönyv, atiaszok, helyesírási szabályok. Horváth—Simon: Négyjegyű logaritmus tábla. Tanítónőképző Intézet IV. osztály: Harmónia Sacra. Uhlyarik-Madarász: Apologetika. Kelemen-Nérneth: Magyar irodalmi olvasókönyv IV. Kelemen-Nérneth: Magyar nyelvkönyv 111—IV. Mezősy: Magyar nemzet történelme IV. Gyepes-Horváth: Német nyelvkönyv IV. Gyepes: Német nyelvtan I—IV. Buday-öveges: Fizika. Kövessy: Mennyiségtan IV. Drózdy— Frank: Neveléstan, tanítástan, módszertan IV. Móczár-Görög—Gerencsérné: Háztartási ism. I—II. Kerényi: Énektan IV. Honvédelmi ismeretek I II—IV. A magyar helyesírás szabályai. Barthos—Kurucz: Egyetemes történelmi atlasz. V. osztály: Harmónia Sacra. Magdics: Hitelemzéstan. Pántol: Szertartástan. Frank-Németh: Neveléstörténet. Váradi: Iskola szervezettan. Kelemen-Nérneth: Magyar irodalmi olvasókönyv IV. Kelemen-Nérneth: Magyar nyelvkönyv 111—IV. Mezősi: Alkotmánytan. Kiss: Mennyiségtan. Horn: Közgazdaságtan. Móczár—Török—Gerencsérné: Gazdasági és háztartási ismeretek I—IV. A növendékek sötétkék kalpagot, illetve sötétkék svájci sapkát viseltek az intézet jelvényével, ünnepi alkalommal magyaros formaruhát hordtak. „Amíg a nehéz anyagbeszerzési viszonyok fennállónak, hétköznap sötétszínű munkaköpenyt viselnek, amely alatt bármely színű ruha elhordható. Minden növendéknek legyen egy pár fekete harisnyája testületi megjelenésekhez" - szögezi le az utasítás. 1944 szeptemberében még megkezdődik az 1944/45-ös tanév. A rendes iskolai munka már lehetetlen a mind gyakrabban elhangzó légiriadók miatt. A tanítás általában 7 órakor kezdődik és 30 perces órákkal fél 11-ig tart. A zárda tevékeny részt vállal az idemenekültek anyagi segítésében is. Az Actio Catolika központja bizalmas tájékoztatást kér az esetleges „menekültek" elhelyezésére. A zárda 20 „menekült" befogadását vállalja. (Ezeknek a „menekülteknek" az elhelyezése majd aztán a Sancta Maria intézetben történik.) Ugyanakkor jelentik, hogy 1 hadiárvát már nevelnek és még egy teljes nevelését vállalják. A polgármester felhívása alapján napi 150 főre vállal a zárda ún. légoltalmi konyha működtetését.