Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

„Első tanú, Blauhorn Mihály választott polgár, 55 éves, előadja, miként a szigeti külvárosiak azon követelése tárgyában, hogy a közlegelőből kihasított és haszonbérbe adott földek a legelőhöz visszacsatoltassanak, a választott közönség összeülvén azt határozta, hogy miután azon földek már bevetve volnának, azoknak viszszakapcsolása csak f. évi november hónapban történhetik. Ezen határozat a beitanácsnak megküldötvén szinte helyben hagyatott. — Azonban az összesereglett külvárosi népség a tanácsterembe erőszakkal betódulván a kérdéses földeknek azonnali visszakapcsolását aként sürgölte, hogy ha az el nem határoztatnék, ők azonnal önhatalmukkal is készek eszközölni. - Erre Dittler József választott polgár előállván előadta, miként ő értesíttetett, hogy a nép e tárgyban fel vagyon lázítva és hogy Aidinger tiszti főügyész az, ki ezt cselekedte. — Mire Csima Pál h.(elyettes) tanácsnok úr felkelvén előadta, miként ezen vád tiszti főügyész úrra nézve annyira terhelő, hogy bár tisztaságában éppen nem kételkedik is, mint tisztviselőnek okvetlen szükséges, hogy magát ezen vád alól tökéletesen tisztázza. — Aidinger úr azonban rögtön szóló tanácsnok urat szavában félbe szakasztva, a jelen volt és már felingerült népre hivatkozván, mely ezen vádat iszonyú lármával hazugnak állító. Minek következése az lett, hogy Aidinger főügyész úr megfelejtkezvén magáról és hivatalos kötelességéről, iszonyatos dühösséggel, a nép folytonos kiáltásai közt Csima tanácsnok urat a leglealacsonyítóbb kifejezések közt megtámadta, neki orra alá fügét hányt és öklével fenyegette, Dittler urat arcba és mellbe lökte, és mint a vad a teremben fel-alá őrjöngött."

35 A városi elöljáróság Aidinger főügyész ellen vizsgálatot indított, ennek lefolytatását a belügyminisztérium nem látta indokoltnak, s ezért elzárkózott attól, hogy bármilyen formában is beavatkozzék a pécsi városházán végbement zajos jelenetbe.

36 Holott Aidinger Pál pécsi városi főügyész ügye kezdettől fogva több figyelmet érdemelt volna. Fellépése arra mutat, hogy ő volt egyike azoknak a vidéki értelmiségiek, akik a márciusi ifjúság 12 pontját magukévá téve radikális szellemben izgattak Petőfiék programja javára, s céljaik érdekében még némi pofozkodás kockázatát is vállalták. Ezt igazolja az is, hogy az újonnan kinevezett főispán, Batthyány Kázmér gróf a város tisztújító közgyűlésén, amely egyben a törvényekben meghirdetett népképviselet próbaköve is volt, éppen Aidinger Pált neveztette ki Pécs polgármesterévé. Az „egyesegyig" megújított városi hatóság élére állított ember nagyra hivatottnak bizonyult.

37 Aidinger személyes karrierje odáig ment, hogy olyan személyiségekkel együtt választották meg országgyűlési képviselőnek, mint Batthyány Kázmér gróf (pécsi választókerület, a gróf felsőházi tagsága folytán Barthos Ede lett a képviselőház tagja), és Táncsics Mihály (siklósi választókerület).

38 Az első népképviseleti országgyűlés Pesten tartott 1848. évi július 13-i ülése megállapította, hogy az újonnan érkezett képviselők ellenében ellenállást fejtett ki Petőfi Sándor, továbbá Pécs városa. Petőfi köztudottan ellenlábasa, Nagy Károly lejáratására nyújtott be beadványt, Pécs viszont Aidinger megválasztását vitatta, s a külvárosi nép jelöltje ellenében egész aktacsomót nyújtott be az országgyűlés igazolási bizottmányához.

39 A július 19-i ülésen az alsóház elnöke, Pázmándy Dénes Aidinger Pál ellenbeadványát ismertette.

40 Az országgyűlés állandó igazolási 33 Pintér Mihály főbíró Szemere Bertalanhoz, Pécs, 1848. ápr. 27. MOL. Belügymin. ein. ir. 1848: 221. sz. 36 Szemere Bertalan belügyminiszter Pécs városához, Pest, 1848. aug. 9. MOL. Belügymin. rend. oszt. ir. 1848: 358. sz. 37 Közlöny, 1848. jún. 11. 38 Közlöny. 1848. jún. 24. 39 MOL. Arch, regnicolarae, Lad. XX. 22. Fase. 2. A. Nr. 58. a-n. és Fase. 3. Nr. 2. 40 MOL. Arch, regn., Lad. XX. 22. Fasc. 2. A. Nr. 105. a-f.