Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

választmánya július 22-én és 23-án bírálta felül a beérkezett semmisségi panaszokat és a 24-i ülésben ismertette álláspontját, ami Aidingerre nézve úgy hangzott, hogy a ..mellette nyilatkozó választók kérelmüktől elmozdíthattak".

41 Ez magyarán a követválasztás érvénytelenítését jelentette. A pécsi plebejusok és kispolgárok nem nyugodtak bele választottjuk vereségébe, s a képviselői hely megüresedésével kiírt pótválasztáson újra Aidingerre voksoltak. Az igazoló választmány az országgyűlés augusztus 16-i ülésén vette át Pécs városának követválasztási küldöttségének jegyzőkönyvét a középponti választmánynak az előbbeni követválasztás érvénytelenítése és az újonnan véghezvitt követválasztás iránti felterjesztésével.

42 Az ellenpárt beadványa két nappal később érkezett meg.

43 A városi körök belviszálya végül oda vezetett, hogy az országgyűlés Batthyány Kázmért bízta meg a hosszan elhúzódó ügy vizsgálatával.

44 A vizsgálat a horvát támadás következtében elmaradt, az országgyűlés bizalmat szavazott a két ízben is megválasztott képviselőnek, sőt nyilvánvaló népszerűsége miatt szeptember 18-án választókerületében újoncozási biztosnak nevezte ki.

45 Az Aidingerénél jóval nagyobb port vert fel és sokkalta jelentékenyebb volt a másik radikális baranyai népképviselő, Táncsics Mihály országgyűlési szereplése. Március 15-e passzív hőse, a nagy nap benyomásai alatt nevét Stancsicsról Táncsicsra magyarító népfi az országgyűlés egyetlen paraszti, vagy legjobb esetben is legfeljebb kispolgári szármzású képviselője, hallatlan népszerűségét nem anynyira „felforgató tartalmú" írásainak, hanem az ezekért elszenvedett börtönbüntetésének köszönhette. Nyárelőn megindított lapjában, a Munkások újságában újra csak korábbi eszméit állította az előtérbe. Nem kétséges, hogy a siklósi választókerület bizalmát az első lapszámok hangvétele növelte meg. Küldöttség útján kérték fel Táncsicsot országgyűlési képviselőjüknek, ő pedig a lap hasábjain válaszolt a felkérésre: „Életemet, becsületemet adom zálogul, hogy a volt jobbágyoknak a földek, s legelők igazságtalan elfoglalásából eredt méltó panaszaik orvosoltatni fognak. Felszólítom, tehát a községeket, adják be majd nekem petitioikat (de csak igazságos kérelmeiket, miket esküjökkel is pöcsételhetnek) és ígérem, hogy minden testi lelki erőmet azoknak megorvoslására fordítom."

46 A június 20-án megtartott választás a legnagyobb lelkesedés mellett ment végbe, s egyhangú eredményt hozott. A radikális képviselőkért általában nem lelkendező hivatalos lap így kommentálta Táncsics siklósi diadalát: „A különféle ajkú és vallású választókat e név testvériesen egyesítette, a választás legszebb renddel történt."

47 Táncsics pedig nyilvánosan adott szavának állt: sajnálatos, hogy az országgyűlés iratai között a hozzá intézett panaszbeadványoknak csak egy része maradt meg. 41 MOL. Arch, regn., Lad. XX. 22. Fase. 2. A. Nr. 123. a-c. és Közlöny, 1848. júl. 26. 42 Közlöny, 1848 aug. 18. 43 Közlöny, 1848. aug. 20. 44 Közlöny, 1848. szept. 17. 45 Közlöny, 1848. szept. 20. Az Aidinger-ügy hátterében meghúzódó helyi politikai küzdelmet, a konzervatív és liberális erők harcát megvilágítja Szüts Emil, i. m. 21-23. o. 46 Táncsics baranyai képviselővé választásáról bővebben írtak Babies András: Táncsics Mihály követté jelölése az 1848/49. évi országgyűlésre. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, Pécs, 1947. I. köt; Kálniczky László: Adalékok Táncsics Mihály 1848-ban a siklósi választókerületben történt országgyűlési képviselővé választásához. Baranyai Művelődés, 1978 IV. sz.; Füzes Miklós: Táncsics Mihály és a siklósi népképviseleti követválasztás. A siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör Tudományos Emlékülése, Siklós, 1985. 47 Közlöny, 1848. jún. 24.