Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - T. MÉREY KLÁRA: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a XIX. sz. második felétől az első világháborúig
DÉL-BARANYA IPARA ÉS KERESKEDELME A 19. SZ. MÁSODIK FELÉTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG T. MÉREY KLÁRA Ha egy 19. századi térképre tekintünk, akkor azonnal kiderül, hogy Baranya megye déli része lényegében két nagy uradalom területével volt azonos. Az egyik a Bellye központú birtoktest, amely a Habsburg főhercegi család tulajdonában állt, s a másik Schaumburg-Lippe herceg dárdai uradalma volt. Mindkét birtok átnyúlt a megye járásainak határán. Az első a baranyavári és a mohácsi, a második uradalom pedig a baranyavári, a mohácsi és a siklósi járás területén lévő települések határaiban terült el. A bellyei uradalomhoz 35, a dárdai uradalomhoz 22 település tartozott a századfordulón. Baranya megye 1900. évi összes települései számának 16%-a, a megye területének 31%-a, ill. népességének 21%-a élt ezen a területen, amelyet a továbbiakban Dél-Baranya területének fogunk tekinteni. A szabadságharc leveretését követő időkben ebben a két uradalomban is lejátszódott a birtokelválasztás, a volt jobbágyi birtokokból paraszti gazdaságok lettek, és az uradalmak területe elkülönült. Egy 1893-ban kiadott munka adatai alapján - amely széles körben végzett gyűjtés nyomán minden település határában feltüntette a 100 holdnál többel bíró tulajdonosokat - elkészítettük az I. sz. táblázatunk adatsorát, amely szerint 1900-ban e terület 56%-a volt Habsburg Albrecht főherceg, illetve Sohaumburg-Lippe főherceg tulajdonában. 1 A hivatalos statisztika adatait azonban kritikával kell fogadnunk. A fenntartásunk egyik alapvető oka az, hogy ez a statisztika - mint azt már említettük - csupán a 100 hold feletti birtokot tüntette fel a települések határaiban (a községi tulajdont is, amelyeket számításainkban - természetesen — nem vettünk figyelembe). Ebből adódik aztán az a furcsaság, hogy míg pl. az említett falvak határában csupán 104 534 kat. hold szerepelt 1900-ban Habsburg Albrecht főherceg tulajdonaként, illetve 10 falu határában - ahol nyilván nem volt 100 holdnál nagyobb területe a bellyei uradalomnak - egyáltalán nem tüntettek fel Habsburg birtokot. Más forrásból azonban tudjuk, hogy a bellyei uradalom területe a századfordulón 109 115 kat. hold volt, 2 vagyis az idézett kiadványban közel 5000 kat. holddal kevesebb Habsburg birtok szerepel. Feltételezhető, hogy ugyanez a helyzet a dárdai uradalom esetében is, amelyről hasonló összefoglaló munka nem maradt ránk. A területi összehasonlítás lényege azonban vitathatatlan: ezen a terüle1 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi terület kisparaszti birtok volt, hiszen volt olyan település, ahol 2—3, száz holdnál nagyobb birtokkal rendelkező tulajdonost is feljegyeztek e statisztikai kimutatásban. Ugyanakkor azonban a legelő, és erdőterületek - az uradalomtól különválasztott és az úrbéres birtokosság tulajdonában álló — mennyisége is jelentős, 100 holdon felüli birtokrészt alkotott. (Lásd I. táblázat adatait és forrásait.) 2 Erzherzog Friedrich'sche Herrschaft Bellye. Statistische Notizen 1901. Magyaróvár, 1902. 13 p. (Továbbiakban: Bellye, 1902.)
