Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - T. MÉREY KLÁRA: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a XIX. sz. második felétől az első világháborúig

ten a két uradalomnak nyilvánvalóan vezető szerepe volt a gazdasági élet egészének irányításában. Ebből következően a gazdasági életnek az a „szelete", amelyet tanulmányunkban vizsgálunk: az ipar és a kereskedelem helyzete is nagyrészt ezen uradalmak nyújtotta lehetőségek keretei között mozoghatott. Az 1865-ben megjelent, Fényes Elek által szerkesztett földrajzi és statisztikai áttekintés e vidékről annyit jegyzett fel, hogy a bodolyai vagy szőlősi hegység Monostortól és Baranyavártól a Dunáig nyúlt el, amelynek tetején erdők, oldalain és tövében szőlők voltak. Termékei közül a bora volt kiemelkedő, míg a gazdaság további ágai közül általában a halászat (különösen a drávai rákok, továbbá a vizahalászat Batinán, Bellyén, Darócon, Laskafaluban, Izsépen és Kopácson) volt nevezetes. A terület ásványi kincsei között a mészkő, az épületkő és Szabaron a tűzkő érdemelt figyelmet. Nyilvánvaló azonban, hogy az uradalmakban és a paraszti birtokokban folytatott szántóföldi gazdálkodás feleslegei is értékesítésre kerültek, növelve ezzel az ipar és a kereskedelem lehetőségeit és fontosságát.

3 E két gazdasági ág fejlődéséhez a 19. sz. második felében egyre fontosabbá váltak a jó közlekedési utak. A század 60-as éveiben a Baranya megyét átszelő hat főút közül három ezen a tájon is áthaladt. A Budáról Tolnán át közlekedő főút egyik ága Lancsuktól Pécsre fordult, a másik pedig Baranyaváron át Eszékre vezetett. Ugyancsak érintette ezt a vidéket a Pécs—Siklós-Eszék útvonal is. Jelentős útvonal volt még a Pécs—Szederkény-Boly— Batina felé vezető országút. A kedvező forgalmi helyzetet mutatja, hogy a dél-baranyai települések közül már 1863-ban postahivatal volt Lapáncsán, Baranyaváron, Laskafaluban, Dárdán és Hercegszöllősön.

4 A Baranya vármegyében létesült vasútvonal egy rövid szakaszon már viszonylag korán érintette ezt a területet. A mohács-pécsi vasútvonal mohács—villányi része a bellyei uradalmat mintegy 25 km-en szelte át. Mindez azt jelentette, hogy a Pécset Moháccsal összekötő, elsősorban a szénnek a Dunához jutását előmozdító vasútvonal már 1857 óta áthaladt ennek az uradalomnak északi részén. Az Alföldet az adriai tengerparttal összekötő vasútvonalba ez a vidék akkor kapcsolódhatott be, amikor 1870-ben kiépült a Villányt Eszékkel összekötő szárnyvonal. A Dél-Dunántúl területét az Alfölddel közvetlenül összekötő vasútvonal azonban csak 1909-ben épült meg, amikor elkészült Baján a Duna-híd. 1911-től épült azután ki ennek Pécs felé tartó szárnyvonala, amely megnövelte a Villány-Eszék vasúti vonal forgalmát is. Siklósról Pélmonostoron át Eszék felé kiépült vasútvonal ugyancsak fontos szerepet játszott e vidék kereskedelme szempontjából.

5 A bellyei uradalom az 1880-as években Villány és Pélmonostor állomásokat használta feladó állomásként a gabona, a hízómarha, a tej és egyéb mezőgazdasági termékek elszállítására.

6 A harmadik, igen fontos közlekedési útvonal, a kék országút: a Duna és a Dráva vize volt. Az a Dunagőzhajózási Társaság, amely a Pécs-Mohács vasútvonalat is megépítette, nagyrészt kezében tartotta a Dunán és a Dráván a gőzhajózást. A Dráva Barcsig hajózható volt ugyan, de ez a hajózás ekkor nehéz és igen kockázatos vállalkozás volt. A Dunagőzhajózási Társaság pl. 1863—65-ben jelentékeny 3 Fényes Elek: Magyarország ismertetése statistikai, földirati és történelmi szempontból. Pest, 1865. I. köt. Első szakasz. 3-16. p. 4 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára l—IV. köt. Pest, 1851. 5 Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896. 670. és köv. p. - Erdősi Ferenc: A Dél-Dunántúl közlekedési hálózatának kialakulása és szerepe a terület régióvá válásában. In: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1978. 82-84. p. 6 Albrecht főherceg bellyei uradalmának leírása. Bécs, 1883. 88-89. p.