Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

tam, ilyen létezik), amelyen átvezet az út a megértéshez, a felemelkedés vágya felé. A nyári időszakot az alkalmi találkozások, beszélgetések töltötték ki, ilyenkor az évi termést takarítja be a gazda. Dolgozik, izzad, és ha marad ideje, akkor pihen egy-egy szusszanásnyit. Úgy október táján érkezett Joó Mihálytól egy hosszú levél, melyben többféléről tájékoztat. Közben én az aranykalászos gazdák címeit gyűjtögettem. A mozgalom elindításához segítőtársakat keresek A Falu Posta mozgalommal (melyről később szólok) párhuzamosan tettem meg a kezdő lépéseket baranyai kalászos gazdáink megszervezésére. Igen lelkes segítőmnek bizonyult Joó Mihályon kívül a parasztszármazású pénzügyőri fővigyázó, Balázs Sándor

52 (Szentlőrinc), akinek a lakásán több megbeszélést tartottunk szűkebb körben. Nála jöttünk össze meghívásomra, mert Bakonyát akkor még nehéz volt megközelíteni, sem autóbusz, sem vasút közlekedése nem volt.

53 Inkább én gyalogoltam vagy kerékpároztam a legközelebbi, nyolc kilométerre levő kisbicsérdi vasútállomásra. Tulajdonképpen Balázs Sándornál alakult ki baranyai mozgalmunk négyes „fogata", ide hívtam meg Pekori Józsefet Magyarszentivánról, ifj. Bernáth Gyulát Szabadszentkirályról és Klits Andrást Mecsekrákosról. Párszor eljött megbeszéléseinkre Kovács Béla és Kis Tóth Józsefe is. Pekori, Bernáth, Klits és én, mind a négyen a szentlőrinci téli gazdasági iskola tanulói voltunk, ezért is szerepe! mozgalmunkban legtöbbet az iskola igazgatója, Varga Géza. Joó Mihály októberi levelében tájékoztatott, hogy vállalásához híven eljárt az egyesület (úgy határoztunk, hogy szövetkezet helyett egyesületet alakítunk) létrehozása ügyében Szentlőrincen Varga igazgatónál és a mohácsi iskola igazgatójánál is: „Mindketten nagy örömmel fogadták a tervet - írta. — Különösen Varga igazgató úrnak tetszett az elgondolás, ö is mozgolódásunkban látja fáradtságos munkájának gyakorlati eredményét." Joó kért, menjek el Varga igazgatóhoz, és kérdezzem meg, mennyire vitte már az ügyet. Varga igazgatóval magam is akartam beszélni, hogy személyesen közöljem vele elhatározásunkat, és mint volt tanítónkat, igazgatónkat megkérjem a támogatásra, segítésre. November első felében - jó idő lévén - kerékpárra ültem és felkerestem őt az iskolában. Nagyon kedvesen fogadott, elbeszélgettünk. Ismertettem céljainkat, és készségesen megígérte, hogy felsőbb helyen eljár, pártfogást kér már a szervező munkánkhoz is és azután a megalakuláshoz. Helyesnek tartotta, hogy a „Gazdanevelés"-ben írjak a dologról, a gazdasági összefogás szükségességéről. Közölte velem, ha felsőbb helyről kedvező választ kap, akkor a végzett aranykalászosokat összehívjuk Szentlőrincre az iskolába, a vármegyei egyesület megalakításának megbeszélésére. Az „Ifjúsági önképző Gazdakör"-nek éppen ülése következett, meghívott, vegyek rajta részt és ismertessem egyesületi elgondolásunkat. Ugyanez történt egy alkalommal a siklósi iskolánál is, s mindkét helyen a résztvevő tanárok 52 Balázs Sándor — pénzügyőri fővigyázó, Szentlőrinc. A népi irodalom lelkes híve. Tetszik neki a kalászos gazdák mozgalma és lakásán alkalmat ad megbeszélésekre. 53 Vörös Vince Bakonyáról gyakran gyalog tette meg az utat a kisbicsérdi vasútállomásra, sőt Pécsre is, mert közlekedési lehetőség alig volt. 54 Kis Tóth József — malomi módos gazda. Kormánypárti politikus. Részt vett több esetben a kalászos gyűléseken. A megyei törvényhatósági bizottság tagja, kapcsolatai révén eljár a vármegye urainál a mozgalom érdekében, de az 1939-es képviselő-választásokkor, mint a NEP jelöltje, szembefordul Vörös Vincéékkel. Később kisgazdapárti lett.