Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

A következő parancsaiban Pászthory ezredes az előőrsök és mezei strázsák, továbbá a százados-kapitányok kötelességeiről rendelkezik, majd a fegyelmi helyzet is terítékre kerül. „Az elővigyázati őrök megvizsgáltattván, olly rendetlenül találtattnak, hogy félhetni, ha az Ezered illyenképpen az ellenség előtt megjelenik egészben elfogattassék és eltörültessék... ezentúl életével fognak felelni minnyájan a kiadott elővigyázati rendszabások tellyesítése felöl ..." A június 7-i parancs a létszámjelentések előírásán túl a „gyakorlatozásról" így intézkedik: „. .. a kijegyzett gyakorlás órán kívül, melly mindég tűzzel (lőfegyverrel) tétessék keményen tiltatik minden puska lövés . . .". Pászthory ezredes erőfeszítései a fegyelem megszilárdítására, az inszurgensek kiképzésére a tiszteletreméltó szándék ellenére is vajmi kevés eredménnyel járhattak. A teljesen kiképzetlen újoncokból 1-2 hét alatt ütőképes alakulatot formálni eleve reménytelen vállalkozásnak tűnhet, különösen akkor, ha teljes századok nélkülözik a fegyverzetet. A baranyai lovasszázad ui. még a harcok előestéjén is nélkülözi a kardokat, melynek konstatálásán túl az ezredparncsnok - június 8-i parancsában - utasítást ad, hogy a „. . . hiányok pótlása eránt irattassék az Nemes Vármegyére." A hiányzó felszerelés és fegyverek ügyében a baranyai század vezetése már több ízben sürgette a megyét. Sauska Keresztély másodkapitány kérésének ekként adott nyomatékot: „... a fellebb említett szükséges eszközökkel századunkat mennél előbb ellátni iparkodjanak, ne hogy ellenkező esetben azokat itten a hol a meg szerzésre teendő költségek sokkal fölebre mennének meg szerezni kénteleníttessék és ez által a Tekintetes Nemes Vármegye héjjába való és felesleges költséggel terheltessen." Ezenkívül közli, hogy a század pénze elfogyott, s az ezred pénztárához kénytelenek fordulni. Beszámol továbbá első harci élményükről, melynek következményeként a század vezetését neki kellett átvennie. „... Nemes századunk kormányzója, kedves Bátyám Sauska Ferencz tegnap előtt (június 2-án) a kezelétő ellenség volta felől magát bizonyosra tenni kívánván, s a véget velem és némely fő és altisztekkel és közvitézekkel kinyargalván két frantziára a búza között bukkanván és utánnok sebesen vágtatván, a lovárul nyergestül szerencsétlenül le fordulván bál lábát ketté törte légyen .. ,"

93 Az első kapitánnyá előlépett Sauska Keresztély négy nappal később ismételten sürgette a megyét, hogy „. . . mentül előbb az még hátra lévő csákányokat, kardokat, öveket küldje ell."

94 A János főherceg vezette visszavonuló „déli hadsereg" (IX. hadtest) biztosítására kirendelt inszurgens alakulatok - így a somogyi lovasezred is - a franciák előrenyomulása folytán parancsot kaptak, hogy harcálláspontjaikat elhagyva vonuljanak Pápa térségébe.

95 A helyzet súlyosságát hűen tükrözik a kapitány június 9-én kelt levelének sorai: 93 Sauska Keresztély levele. Dabrony, 1809, jún. 4. BML IV. 5. PDi. 166. 94 Sauska Keresztély levele. Dabrony, 1809. jún. 8. Uo. 149. 95 Veress: i. m. 54-56.