Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

„Nagy szív fájdalommal mind mostansági század Kormányzó Kapitány szemlélni kéntelenítetem, hogy felsőbb Parantsolatul e mai napon veszem Ellenség eleibe járuló ki költözésünket, mely tsak két órányira tőlünk áll, leg inkább a végett, hogy némely Vitézeimmel Ellenséget fegyver nélkül meg támadni kéntelenítetem, részszerint némely számú darabok rosszaságok, s résszerint pedig minthogy valóságos számú darabokat meg nem kaphattam: arra való nézve kérem a Tekintetes Nemes Vármegyét méltóztassék századom után 15 darab jó vasas kardokat és 24 Lodingokat [tölténytáskákat] mentül előbb Nagy Szöllösre, a hol az Ezredi Kormány Quártély helyét tartya, megküldeni. A mi a Pisztoll töltő vas vesszőket érdekli, már Pápán 24 darabot a század költségen tsináltattam. Nem különben könyörgök a tudva lévő Tsákányok (harci csákányfokosok) s övek meg küldése végett annál is inkább mivel már a tőlem kért fekete üng és Gatyák általlyában elmaradhattnak."

96 A felszerelés és fegyverzet nem érkezett meg Nagyszöllősre, de hiába is érkezett volna, a Somogy megyei lovasezred 2. ezredesfőhadnagyi lovasosztályának századai ekkor már (június 10-én) a Marcal átkelőit biztosítva Adorjánháza-Egeralja térségében állomásoztak.

97 Június 11-én a marcaltői híd védelmében majd — a felgyorsult hadiesemények következtében, Pápa feladása után - a pápai utóvédharcokban vett részt a baranyai század. A pápai utóvédharcokra így emlékezett vissza - 3 hét távlatából - a század főhadnagya : „... mi Bajnoki indulattal az harcz piaczára ki állottunk mindenünk csak az attagnerozáson gondolkozót, hát ekor jöttek az Ferkok (franciák] és mindjárt egy gomboczol meg tiszteltek ami kép le esik előttünk hát el kezdi zsuzsuzsu és forgolodot mint a Korság Tüzö és pas szélt szakadt és mindenikünk fejénél egy dózis el ment, az másik az Somogyiak közé esik el patanyik és egy lovat legényestül csak által pöckölt az másik világra és úgy tobis jöt ki előttünk, ki hátunk mögöt, mi kivontunk attagnerozni noha balgaságul mivel előttünk az egész francz ármádia volt. . . eleget kiáltoztunk Tisztek meg álj mert agyon lőlek, de csak mentek egy csoportba mint a seregély."

98 » A Téten június 12-én egyesült sorhad, illetve nemesi felkelés főerőinek visszavonulását - a Tét és Győr közti úton — az Ettinghausen-dandár fedezte.

99 A dandárhoz beosztott somogyi és zalai lovasezredek 13-án délelőtt többször is harcérintkezésbe kerültek az üldöző francia könnyulovassággal. A szórványos utóvédharcok ellenére olyan gyorsan vonultak vissza üldözőik elől, hogy állandóan utolérték a főerőket, melyek 13-án 9 óra tájt már elérték Győr déli körzetét.

100 Ezek után virradt fel június 14-e, a franciák szerencsenapja, a marengói és friedlandí csata évfordulója. A János főherceg parancsnoksága alá rendelt egyesített sereg előkészületéiről hű képet ad a nádor naplója:

101 Reggel: Nugent (a vezérkar főnöke) tehetetlen, kapkod. Diszpozíciók még nincsenek. 8 óra: János főherceg véleménye, hogy legjobb a terepen felállítani a csapatokat, előzetes hadrendre nincs szükség. 9 óra: A sereg elrendezése befejeződött. Döntés: állásban várják be az ellenséget. 96 Sauska Keresztély levele. Dabrony, 1809. jún. 9. Uo. 145. A levelet kissé pontatlanul közli Várady: i. m. 7-8. 97 Veress: î. m. 92. 98 Jeszenszky Imre levele bátyjához. Bős, 1809. júl. 3. BML, Jeszenszky család iratai. A teljes levelet közli Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés utolsó csatája (függelék). In: Győri Tanulmányok 7. Győr, 1986. 42-46. 99 Veress: i. m. 119. 100 Hertelendy Károly: Nemes felkelő ezredek az 1809-ik évi győri csatában. Veszprém, 1859. 10. 101 Domanovszky: JNI, Ili. 493-497.