Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések
közölt eredeti lajstrom 86 a szolgálati, illetve harci egységre tagolva adja meg a század névsorát, s mivel a harcok után készült, sebesülésről, eltűnésről és halálról is tudósít. Az inszurrekció és a baranyai lovasszázad próbatétele Bécs kapitulációja (május 13.) és a francia elővédek megjelenése a magyar határon sürgető lépésekre kényszerítette a hadvezetést. A hadsereg főparancsnoka, Károly főherceg utasította a nádort, hogy a Dunán inneni kerület már felkészült felkelő lovasezredeit - a főerők erősítése céljából - haladéktalanul irányítsa a Morvamezőre. A pozsonyi és barsi lovasság, valamint a nyitrai és az érseki lovasezred május 20-ra Pozsonyba vonult. Ez utóbbi két ezred Kerekes tábornok parancsnoksága alatt részt vett az asperni csatában (május 21-22) is. 87 A dunántúli kerület lovasezredeit ugyanakkor Mecséry altábornagy Győr, illetve Pápa térségébe rendelte. A somogyi lovasezred gyülekező helyéül Somlóvásárhelyet és környékét jelölték ki. Elsőként a somogyi lovasság (528 fő) érkezett meg, mely-' hez május 18-án csatlakoztak a komáromi lovasok 226 fővel. 88 A tolnai lovasság 16-án indult el megyéjéből, de már Izményben 2 nap pihenőre kényszerült, mivel a budai katonai raktárból kapott lópokrócok az összes ló hátát feltörték. A pokróccserét követően tovább indultak ugyan, de csak május 31-én érkeztek meg Somlóvásárhelyre. 89 A május 20-án Pécsváradról induló baranyai nemesi felkelők — a Bonyhád-Hőgyész-Ozora-Lepsény-Veszprém-VároslődNagyszőlős-Doba-Oroszi útvonalon haladva - május 25-én csatlakoztak a somogyi lovasezredhez. 90 Az előzetes terv szerint a felkelő csapatok Győrtől Balatonhídvégig megszállták a Rába, a Marcal és a Zala folyók vonalát. A somogyi lovasezred helyét e vonal déli részén jelölték ki „Vecse, Nagy- és Kisalásony, Kis- és Nagyszőlős, Doba, Devecser, Somlóvásárhely körzetében". 91 A csapatok általában nagyon silányul voltak felszerelve és felfegyverkezve, a lovasság kard, pisztoly, s gyakorta nyeregszerszám nélkül állt ki, s kiképzése is enyhén szólva fogyatékos volt. A helyzetet súlyosbította, hogy a zöm közvetlenül a májusi szemlék előtt vásárolt, betöretlen (remonda) lóval indult hadba. A somogyi lovasezred rendelkezésünkre álló „Ezredes kapitányi parancsolatai"ból 92 képet nyerhetünk a csapatok kezdetleges felszereléséről, fegyverzetéről és kiképzetlenségéről is. A június 1-jén - Nagyszőlősön - napvilágot látott első ezredesparancs például elrendelte, hogy ,,... kiki minden szempillantásban készen legyen az elindulásra. Mindegyik tehát éjjel, nappal készen tárcsa magát, hogy akár mikor indulhasson. A kardok múlhatatlanul köszörűItessenek; a lovak már egyszer mindnyájan patkoltassanak meg, főképpen pedig a lószerszámok öszveszerkesztvén, a vitézek tanítassanak meg a kantározásra, nyergelésre és pakolásra ... Az őrségen vagy Ordinántzon való vitézek mindenkor töltött pisztolyokkal legyenek, a tapasztalatlanok pedig tanéttassanak meg annak töltése modgyára, és minden szerentsétlenségekk eltávoztatására, a hol kivált arra kell figyelmezni, hogy a pisztoly sárkánya soha fel húzva ne légyen." 86 Somogyi Fölkelő Nemes Sereg Lovas Ezredje Ezredes Feőhadnagyi l° század összve ' állétás Lajstroma. BML IV. 5. PDi. (L. a 3. sz. mellékletet.) 87 V. ö.: Veress: 36-44. 88 Alapi Gyula: Komárom vármegye és az utolsó nemesi felkelés. Komárom. 1910. 11. 89 Horváth: i. m. 150. 90 Andrássy tábornok utasítása. BML Kgy.i. 890/1809. 91 Veress: i. m. 47. 92 „Az 1809-dik évi Nemesi Felkelésre vonatkozó Ezredes Kapitányi Parancsolatok" lelőhelye: TML Perczel család iratai (31. d.).
