Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

A második szemlén „nyakasságból" meg nem jelent 4 személy elleni tiszti ügyészi vádindítványt a megyei törvényszék május 17-én tárgyalta, s a felkelőkhöz való csatlakozásra utasította őket. A nádor, illetve az elhunyt Ott altábornagy helyére kinevezett Mecséry alábornagy parancsára a nagyrészt felfegyverzetlen és hiányos felszerelésű baranyai lovasság május 20-án elhagyta a megyét, s elindult - 15 fő kivételével - a gyülekezési helyül megjelölt Veszprém megye irányába. A betegség, felszerelés híján, illetve „nyakasságból" megyében maradtak, Sauska Lajos alhadnagy, Bálovits káplár és 13 közvitéz útbaindításának határidejét a vármegye, pontosabban a nádor parancsára megalakult Állandó Bizottság (Permanens Deputacio) május 27-ében állapította meg.

82 A baranyai lovasszázadot a felkelő sereg főparancsnoksága a Somogy megyei lovasezredbe osztotta be. Az ezred 6 századából az ezredeskapitányi első és második, továbbá az ezredesfőhadnagyi (alezredesi) második század legénysége Somogy megyei, az ezredesfőhadnagyi első század Baranya, a főstrázsamesteri (őrnagyi) első század Komárom és a főstrázsamesteri második század Tolna megyei lovasokból állott.

83 (Az ezred nevét a legnagyobb számú felkelőt, a három századot állító Somogyról kapta.) Az ezred törzse így alakult:

84 ezredes kapitány: báró Pászthory Menyhért ezredes főhadnagy: (Bonyhádi) Perczel Ádám főstrázsamester: (Keselöhői) báró Majthényi Imre káplán: Ferenczi József fő-táboriorvos: (párisi és nagybátsi) Bátsmegyei Ferenc főorvosok: Veber Illés, Haragos Pál, Metzger Frigyes alorvosok: Lőrintzy József, Psivratzky János, Király Sámuel szószóló (hadbíró): Dömötör Zsigmond számtartó: (zaiki) Radványi Ádám főhadnagy segédtiszt: Szalay Antal fouri (szállásmester): Kiss Antal Mészáros Antal Zsolnay Sámuel porkoláb: * Német József trombitás: Rauzer József Az ezred „kormányában" összesen 3 baranyai kapott helyet, Dömötör Zsigmond pécsi fiskális hadbíróként, Psivratzky János mohácsi orvos alorvosként és Rauzer József, mint ezredtrambitás szerepelt. Az ezredesfőhadnagyi osztály első - baranyai — századának névsora három helyen is megjelent már,

85 de mindig kisebb-nagyobb eltérésekkel, melyek általában a különböző időpontban felvett létszámkimutatásokra vezethetők vissza. Kivételnek számít a Várady Ferenc által közölt névsor, mivel az a - később szervezett - „Szabad Lovas Sereg" (Volontér) önkénteseit is tartalmazza. Az általunk 82 József főherceg nádor máj. 6-án rendelte el, hogy minden vármegye hozzon létre egy Állandó Bizottságot (Permanens Deputatiot), amelynek képviselnie kellett a vármegyét a rendkívüli helyzetekben. Hogy e helyzetekből 1809-ben Baranyában sem volt hiány, bizonyítja a bizottság 373 folios, vaskos jegyzőkönyve, melyből létrejöttétől, május 22-től október 3-ig jól követhetők az inszurrekciós ügyek is. 83 V. ö.: R. Kiss: i. m. II. 111. 84 Közli R. Kiss: Uo. 114., valamint Horváth: i. m. 112-113. 85 R. Kiss: Uo. 117-119., Andretzky József: Baranyavármegye nemesei, Pécs, 1909. 119— 122. és Várady Ferencz: Baranya az utolsó nemesi fölkelésben. PBMEÉ, 1916. 2-4.