Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

lekezőhelyül kijelölt Pópa irányába,

28 ahonnét rövidesen végső táborhelyükre, Szombathelyre meneteltek. A szombathelyi haditáborban került sor az inszurgensek kiképzését és gyakorlatoztatását követő királyi szemlére.

29 A campoformiói béke - október 17-én írták alá - után egyszeriben feleslegessé vált az inszurrekció fegyverben tartása, s az uralkodó rövidesen haza bocsátotta a felkelt nemességet. A felkelők november végén, a nádor rendelete - amely az inszurrekció feloszlatásáról és a katonák elbocsátásáról rendelkezett — december végére érkezett meg a megyében, a szétoszlatás napjául 1798. január 4-ét jelölte meg. Az ünnepélyes oszlatás azonban meglehetősen dicstelenül végződött, 1798. január 4. pedig az inszurgensek pécsi zendüléseként vált hírhedtté.

30 A toborzás során bőven osztogatott, s az oszlatáskor be nem váltott ígéretek felbőszítették és ellenállásra sarkallták a zömében paraszti származású inszurgenseket. Megtagadták fegyvereik és lovaik átadását, s az ígéretek betartását együtt maradva követelték. A zendülők joggal számíthattak a városi szegénység, s a katonai terhek (újoncozás, szállítás stb.) súlyától roskadozó parasztság rokonszenvére. A megrémült megye egyezkedni kényszerült, az alkudozások azonban nem vezettek eredményre. A megyei vezetés még a tárgyalás óráiban segítségért folyamodott az eszéki katonai parancsnoksághoz, s magához a nádorhoz is. A hamarosan megérkező sorkatonaság (Gyulay ezred egységei) megjelenése megpecsételte a mozgalom sorsát, így az április 22-én összeülő megyei törvényszék a zendülés 22 vádlottja felett már ítéletet is hozott. A pécsi zendülés eredménytelenül ért véget, ugyanakkor ráébresztette a nemességet arra, hogy nem lehet egyetlen kötelezettségét büntetlenül áthárítani, s milyen kockázatot jelenthet a parasztság felfegyverzése. A szövetségesek szempontjából kedvezően induló újabb háború az Egyiptomból - váratlanul - visszatérő Napóleon marengói győzelmével (1800. június 14.) gyökeres fordulatot vett. A császári csapatok vereségeivel ismét szükségessé vált a nemesi felkelés hadba hívása; I. Ferenc 1800. szeptember 4-én kelt parancsával szólította fegyverbe a magyar nemességet, kijelölve egyúttal a kerületi parancsnokokat is Esterházy, Benyovszky, Mészáros és Splényi altábornagyok személyében.

31 A baranyai felkelők Végh Péter főispán sürgetése nyomán rendkívüli erőfeszítések árán már november elején útnak indultak. A 205 fős lovasszázadot és a 468 főnyi gyalogságot, az előző felkelésből okulva, nagyobb körültekintéssel szervezték, nem engedve teret a toborzási ígéreteknek. A krónikus pénzhiány azonban csaknem meghiúsította a felkelők kiállítását. (A megye kénytelen volt 10 000 Ft kölcsönt felvenni a székesegyház pénztárától.) A közhangulatot az is nagyban rontotta, hogy a nádor, illetve a hadvezetés a felkelő tisztek kinevezési jogát fenntartotta magának.

32 28 A baranyai felkelők dislocatióját Esterházy Miklós, kerületi parancsnok közli a megyével, Alsólendván, július 2-án kelt levelében. BML Kgy.i. 822/1797. 29 A felkelők vonulásáról, felszerelési hiányokról, a fegyelmi helyzetről: Dőry Ignác jelentései tanúskodnak: BML Kgy.i. 903, 906, 1070, 1168/1797. 30 Az eseményeket ismerteti és a mozgalom értékelését adja Vörös Károly: A Baranya megyei inszurgensek zendülése Pécsett 1798-ban. Dunántúl, 1954. 7. sz. A zendülések történetének feldolgozása Baranya Vármegye levéltára büntetőperes anyagának „fasciculus processuum C 33" jelzetű periratain alapszik, s különösen értékelésében jócskán eltér a megyei monográfiában leírtaktól. L. Németh: i. m. 631-632. 31 Gömöry: i. m. 55-59. 32 Németh: i. m. 637.