Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

és Nőgyógyászati Klinika professzora volt. Tudományos munkájának fő területe a reproductiós és nőgyógyászati endokrinológia, a terhesség élettani és kórtani kérdései voltak. Halálának 10. évfordulójára tanítványai Tóth Valéria szobrászművésszel érmet készíttettek róla (3) (47. ábra). Hámori Artúr (1951-1979) belgyógyász professzornak egyetemi tanári kinevezésének 25. évfordulójára készíttették tanítványai Tóth Sándor szegedi szobrászművésszel a kétoldalas érmet, amelynek hátlapja híven fejezi ki tudományos érdeklődési körét, melybe elsősorban az allergiás vesebetegségek keletkezésének és gyógyításának problematikája tartozott, bár a pepticus fekély keletkezése és a gostrointestinalis vérzések aktív diagnosztikája is kedvelt kutatási területe volt (3) (48., 49. ábra). Ez és az előzőekben bemutatott Szentágothai-érem hátlapja is példázza, hogy az anatómiai képletek úgy formai, mint tartalmi vonatkozásban jó témái lehetnek a művészi ábrázolásnak (27). Bár nem Pécsett működött, mégis sok köze volt az Erzsébet Tudományegyetemhez Tóth Lajos államtitkárnak. A reformkor nagy magyar orvosainak, közülük is elsősorban Markusovszky Lajosnak a munkáját folytatta, nagy szerepet vállalt a magyar orvostudomány fejlesztésében. 1856. jún. 11-én Kiskőrösön született. A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Ezt követően gyógyszertani kutatósokat folytatott és e témakörből jelentős közleményei voltak. 1884-től a Kultuszminisztériumban dolgozott. Tevékenységének súlyát mutatja, hogy bár 1890-ben kinevezték a kolozsvári egyetem gyógyszertan professzorának, nem foglalta el a tanszéket, mert munkáját felettesei pótolhatatlannak ítélték, ezért nem engedték el a minisztériumból. Államtitkárként az egyetemek fejlesztésén munkálkodott. Az ő nevéhez fűződik a budapesti orvosi fakultás összes új létesítménye a századforduló után, de a vidéki egyetemek sorsát is a szívén viselte. Entz Béla a neves pécsi professzor írta róla : „Az orvosi kar munkásságát többször megzavarta az egyetem megszüntetésének terve, de mindig akadtak pártfogóink, akik ezt a tervet meghiúsították, ezek között nem szabad megfeledkeznünk egyetemünk legnagyobb barátjáról, néhai Tóth Lajos államtitkárról, mert az ő céltudatos munkásságának köszönhető elsősorban egyetemünk megerősödése és fejlődése" (7). Elévülhetetlen érdemeire való tekintettel az Erzsébet Egyetem Tudományos Szövetségének orvosi szakosztálya 1927-ben Tóth Lajos-emlékérmet alapított, melynek kitüntetettjei emlékelőadást tartanak (36). Az érem megmintázásával Kisfaludi Stróbl Zsigmondot bízták meg, amely azonban csak 1932-ben készült el, így az első hat kitüntetett az érmet utólag vehette át, illetve az időközben elhunyt Heim Pál érempéldányát özvegyének nyújtották át (43). Az érem előlapján Tóth Lajos portréja látható, míg a hátlapon az „Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesülete" felirat után üres mező szolgál a jutalmazott nevének bevésésére, amely alatt „A magyar orvostudományért" szöveg olvasható (50., 51. ábra). A Tóth Lajos-emlékérem kitüntetettjei 1943-ig (az utolsó érem kiadásáig) az alábbiak voltak: ifj. Imre József, Mansfeld Géza, Heim Pál, Scipiades Elemér, Entz Béla, Ángyán János, Rhorer László, Reuter Camillo, Neuber Ernő, Jenéi Endre, Johan Béla, Verebé/y Tibor, Pékár Mihály, Berde Károly és Bakay Lajos. A felsorolásból kitűnik, hogy nemcsak pécsiek kaphatták meg a kitüntetést. A jutalomérmek sorában a második az Egyetemi Tanács 1925/26. tanévben hozott határozata érteimében 1929-ben született meg. Az egyetem alapításának emlékérmével - Markup Béla alkotása - azokat tisztelték meg, akik az „egyetem alapítása és új székhelyén való elhelyezése körül kifejtett fáradhatatlan munkás-