Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

ságukkal érdemeket szereztek" (36). Az érem előlapján Erzsébet királyné profilportréja, hátlapján allegorikus jelenet mellett a pozsonyi vár, a pécsi székesegyház és a két város címere látható. A körirat az alapítás indokára utal: „Pozsonyi alapításának és Pécsre költözésének emlékére 1914-1924" (52., 53. ábra). Heim Páí rektor kezdeményezésére 1921-ben alakult meg az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete. Célja az volt, hogy a volt tanítványokat és az egyetem iránt érdeklődőket szorosabban fűzze az egyetemhez. Az egyesület első elnöke gróf Apponyi Albert, ügyvezető elnöke Bakay Lajos, főtitkára Gorka Sándor lett. A működési engedélyt 1923. júliusában kapták meg a Belügyminisztériumból. Ismeretlen művész készítette 1938-ban az Erzsébet Tudomány Egyetem Baráti Egyesületének emlékérmét. Mint a hátlap tanúsítja, az egyetemért végzett kimagasló munkát jutalmazták vele (54., 55. ábra). Hasonló célokat szolgál napjainkban a Pécsi Orvostudományi Egyetem emlékérme, amelyet Csúcs Viktória szobrászművész készített. Előlapján az ún. 400 ágyas klinika, hátlapján Nagy Lajos - a középkori pécsi egyetem alapítója - portréja és pécsi tornyok, épületek egymáson áttűnő ábrázolása látható (56., 57. ábra). Ezen érmet évente — az egyetemi napok ünnepségei keretében — arany, ezüst és bronz fokozatban adományozzák. A hajdoni Kapucinus Rend rendházának épületét a hozzátartozó templománál együtt Nesselrod Ferenc pécsi püspök építtette 1700-ban. A kapucinusok itt kórházat is fenntartottak és az 1739-40. évi nagy pestisjárvány idején jelentős szolgálatot tettek a városnak. Azonban II. József 1789-ben a Kapucinus Rendet - több más renddel együtt - megszüntette, így az épület átmenetileg üresen állt. 1796ban Krautsack János György pécsi tímár és molnár alapítványt tett kórház létesítésére: „a szegény betegek, név szerint Pécs szab. kir. városának iparos segédei iránti részvéttől indíttatva, saját jószántamból huszonötezer rénusi forintot istenes szent János szerzeteseinek, az én fáradsággal és Isten áldással szerzett vagyonomból örök és visszavonhatatlan adományozással... hagyományoztam ..." Kérésére II. Ferenc engedélyezte az Irgalmas Rend Pécsre települését, nekik adományozta a kapueinusok korábbi rendházát és templomát, valamint megadta az Irgalimas Rend gyógyszertárának a nyilvános jogot. A kórház 1796. augusztus 31-én kezdte meg működését 12 ággyal. 1859-ben Szentmiklóssy János bécsi vagyonos polgár és gyáros — aki korábban, mint szegény vándorlegény a rend pécsi házában gondos ápolásban részesült - újabb jelentős alapítványa segítette ki a közben elszegényedett kórházat anyagi gondjaiból. Közben a megnövekedett igények miatt szaporították az ágyak számát, 1873-ban már 40 működött, külön belgyógyászati és sebészeti osztály létesült, 1904-ben műtőt is építettek. A betegeket díjtalanul részesítették ápolásban és gyógykezelésben. Az 1930-as években további jelentős bővülést jelentett a Bem utcai modern, új szárny felépítése (26, 48, 53). A felszabadulás után a kórházat államosították, majd 1951-től egyetemi klinikák céljaira engedték át. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ma is itt működő II. sz. Belklinikáját - 24 éven át munkahelyét - próbálta e sorok szerzője egyoldalas érmen megörökíteni (58. ábra). Az Irgalmasok kórházához kapcsolódik Pécs orvostörténelmének egy érdekes epizódja: ide is ellátogatott a később világhírűvé lett angol orvos, Richard Bright. 1815-ben két alkalommal jár hazánkban és ezen utazásait, valamint bécsi tapasztalatait „Travels from Vienna trough Lower Hungary, with same remarks on the state of Vienna during the congress in the year 1814" című 762 oldalas útleírásában örökítette meg. A könyvet - amelynek egy eredeti, dedikált példánya a keszt-