Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

Lajos László (1946-1975) szülész professzor fő kutatási területe a szülészeti és nőgyógyászati endokrinológia volt, ezen témakörben jelentős eredményeket ért el. 1947-49-ig dékán volt. 1977-ben Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész készített róla kétoldalas érmet, amelynek hátlapján igen szemléletesen és újszerűen ábrázolta a szülészet szimbolikáját (34., 35. ábra). Szentágothai János (1946-1963) anatómus professzor, aki világviszonylatban is az elsők közé tartozik, mint neuronanatómus, fő kutatási eredményeinek a gátlóneuronok és synopsis fajták működésének tisztázása, a kisagy neuronhálózati modelljének megalkotása, a kúszórostok eredetének felderítése, a nagyagykéreg ún. „kolumnaris szerkezeti egység" koncepciójának megteremtése, illetve az agyműködés új, komplex szemlélete tekinthetők. Kis Ferenccel közösen készített anatómia atlasza világsikert aratott, 15 nyelven jelent meg. Tudományos közéleti szereplésének csúcsát a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztének betöltése jelentette. Szentágothai professzort első ízben Novvotarski István örökítette meg: két változatban készített róla profil-portrét (36., 37.) ábra), míg Rétfalvi Sándor szobrászművész modern hangvételű, kétoldalas érmet mintázott róla, melynek hátlapján az idegrendszerből vett motívummal jelzi az ábrázolt személy szakterületét (38., 39. ábra). 1982-ben, születésének 70. és egyetemi tanári kinevezésének 35. évfordulójára tanítványai megbízásából Csikszentmihályi Róbert készített kétoldalas érmet, amelyet Pécsett, a tiszteletére rendezett ünnepségen nyújtottak át az ünnepeltnek (40., 4Í. ábra). Boros Béla (1947-1973) szemészprofesszor tudományos munkásságóban kiemelkedően jelentősek az allergiás és tuberkulotikus eredetű szembetegségekkel és a glaukomával foglalkozó kutatások. Hosszú ideig a rektori tisztséget is betöltötte. 25 éves tanári jubileuma alkalmából Nowotarsk't István örökítette meg egyoldalas érmen (42. ábra). Környey István (1947-1972) ideggyógyász professzor gazdag tudományos tevékenységének főbb területei a következők voltak: agyi fejlődési rendellenességek, a gyulladásos kórképek (mint pl. a kísérletes és az emberi polimyelitis, a leukoencephalomyelitisek a primer neurotrop vírus fertőzések és az idegrendszer asepticus gyulladásai) klinikai és hisztopatholograi elemzése; a központi idegrendszer anoxiás vasalis károsodásai, időskori encaphlopathák; a homloklebeny szerepe a beszédzavarok keletkezésében. Portréját Borsos Miklós mintázta meg 1977-ben a tőle megszokott briliáns, vésett technikával, kiemelve az ábrázolt személy karakterisztikus jellemzőit (43. ábra). A hátlapon pécsi működésének évszámai láthatók: 1947-1972. Cholnoky László (1948-1967) kémiaprofesszor emlékére jutalomérmet alapítottak 1980-ban (58), melyet Kiss László készített (44., 45. ábra). Tudományos munkájának gerincét a karotinoidok kémiájának és növényélettani szerepének kutatása képezte. Az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Schmidt Lajos (1949-1957) a budapesti Rókus Kórház III. sz. Sebészeti Osztályának éléről került a pécsi katedrára 1949-ben. Távozásakor munkatársai érmet készíttettek róla Erdey Dezsővel (46. ábra). A nagyméretű portré egy példánya a Rókus Kórház műtőjének falát díszítette hosszú ideig. Schmidt professzor pécsi munkássága idején az onkológiai sebészet területén ért el kimagasló eredményeket, de megteremtette klinikáján a mellkasi, az ér- és csontsebészet művelésének alapjait is. Szontágh Ferenc (1943-1960) Pécsett végezte egyetemi tanulmányait. 1943-tól a Kórélettani Intézetben, majd 1946-tól 1960-ig a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán dolgozott, utóbb docensként. 1960-tól 1975-ig, haláláig a szegedi Szülészeti